OLDALAINK TEMATIKUS BONTÁSBAN :

Elmélet •  Történelem •  Sakk oldalak •  Fotó •  Helyek, oldalak •  Informatika •  Kertészetek •  Angol nyelvű oldalak •  Mind •  

 

KISLEXIKON

Érdekes adatok a múltból és a jelenből

Hónapok nevének jelentése

A „hónap" szó a „Hold" és „nap" szavak összerántásából alakult ki. A hónapok Augustus császár uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket. A július a Quintilist (quinque – öt), az augusztus pedig a Sextilis (sex – hat) elnevezést váltotta fel. A római naptár 10 hónapot (304 nap) tartalmazott és 61 nap pedig a telet jelölte. Később ezt is felosztották két hónapra, januárra és februárra, melyeket betettek az év elejére.

Január (korábban Januárius): Janus római isten nevéből alakult ki, az év első hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava. Székelynaptár szerint: Fergeteg hava


Február (korábban Februárius): A Februa (egyes források szerint Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: Böjt előhava (vagy böjtelő hava). Székelynaptár szerint: Jégbontó hava


Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava


Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Székelynaptár szerint: Szelek hava


Május: Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava


Június: Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Székelynaptár szerint: Napisten hava


Július: Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták. Székelynaptár szerint: Áldás hava


Augusztus: Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Székelynaptár szerint: Új kenyér hava


Szeptember: a latin septem (am. hét) számnévből ered az elnevezése. Az év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése: Szent Mihály hava. Székelynaptár szerint: Földanya hava


Október: a latin octo (am. nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt. Ma már a tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava. Székelynaptár szerint: Magvető hava


November: az ugyancsak latin novem (am. kilenc) szóból alakult ki. Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos. Régi magyar neve: Szent András hava. Székelynaptár szerint: Enyészet hava


December: A latin decem (am. tíz) szóból származik. A római naptárban a tizedik hónap volt, ma már az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Karácsony hava. Székelynaptár szerint: Álom hava

Forrás:Wikipédia

 
 STATISZTIKA
 KISLEXIKON

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


REGISZTRÁCIÓ
 

Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTION

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.