Mocsáry Évelőkertészet
 
Kedves Látogató! Ez az oldal egyszerűsített, nyomtatóbarát változata. Ide kattintva léphet vissza az eredeti oldalra.

Máté evangélista


2010.08.14. 16:13




Máté, Szent, Lévi (gör., a héb. Mattanja, 'Isten ajándéka' rövidített Mattai formájából): apostol és evangélista. Jelképe ember, esetleg szárnyakkal (→evangélista szimbólumok). - Mt 9,9-13: ő maga ~nak és →vámosnak mondja magát. Mk 2,14: és Lk 27,32: Lévi a vámos. A kettős név más apostoloknál is előfordul: János/Márk, Saul/Pál, Simon/Péter. - Máté Alfeus fia volt (Mk 2,14; ApCsel 1,13) a határváros →Kafarnaumban. Vámosként Heródes Antipász szolgálatában állt (vö. Lk 8,3; Jn 4,46), v. Kafarnaum városától vette bérbe a vámot. Arám anyanyelvén kívül görögülül is kellett tudnia, s evangéliumának tanúsága szerint nagyon értett a különféle pénzek megkülönböztetéséhez. Az apostolok listáján a 7. (Mk 3,18; Lk 6,14), ill. a 8. helyen (Mt 10,3; ApCsel 1,13) szerepel. Jézus a vám mellől hívta meg: azonnal követte Jézust, s vendégül látta házában (Mt 9,9-13). Ettől kezdve Jézus tanítványa, és szemtanúként írta →Máté evangéliumát.- Az →apostolok oszlása után Rufinus és Szókratész szerint Etiópiában, Szent Jeromos szerint Perzsiában, mások szerint Szíriában, Makedóniában, Íro-ban hirdette az evangéliumot, valószínűleg szentmise közben lett vértanú. - Máténak tulajdonítják az apokrif Liber de ortu beatae Mariae et infantia Salvatorist, a Pszeudo Máté-evangéliumot, melyben először jelenik meg a jászolnál az ökör és a szamár; s a nagyon kései apokrif Máté-aktákat.

Ünnepe: Rómában a 9. sz-tól szept. 21., a koptoknál okt. 9., a szír és a bizánci szert-ban nov. 16. - Az adószedők, pénzváltók, pénzügyőrök védősztje. Attribútumai: eredeti foglalkozására utaló pénzes zacskó, pénzváltó asztal, a vértanúságára utaló kard és bárd. - →örökimádó apácák

Ikonográfia: Meghívatásának és mártírhalálának megrendítő ábrázolása Caravaggiótól (Róma, S. Luigi dei Francesi, 1597/98). Mo-on faszobra Eperjes Mária-oltárán (1490), jelképe Medgyes főoltárán (1420), oltármestersége Gyulafehérváron (1439). Legendáját az Érdy-kódexben olvashatjuk. -

Patrocíniuma Mo-on viszonylag kevés van. Ennek az lehet az oka, hogy ~ napja jelesebb ünnepek (Kisasszony, Szt Kereszt fölmagasztalása, Kozma és Damján, s főleg Mihály) között szerepel. Viszont több Vámos elnevezésű falu patrónusául választotta a vámon ülő Mátét: nyitrai egyhm.: Kisudva, Hegyeshely, Tepla; besztercebányai egyhm.: Bábaszék (13. sz.), Cégely (fatp., 15. sz., kőtp. 1762), Prochot (1792), Vámosfalva (1830), Zsolna (1692, a kk-ban István vt.); szepesi egyhm.: Duránd, Korotnok; veszprémi egyhm.: Nemesvámos, Salföld (1756), Sáska (Padányi Bíró Márton építette); győri egyhm.: Völcsej (1865 óta: László), Lajtafalu, Valla; váci egyhm.: Kóka (1697), Tömörkény (1887); kalocsai főegyhm.: Kunbaja (1877), Káty (kpna); csanádi egyhm.: Kiskrassó; erdélyi egyhm.: Bede. - A m. nép számos hagyományt őriz ~ napjával kapcsolatban. A szegedi m. és a privigyei nép tapasztalata szerint a búzát legjobb ~ hetében elvetni. Mohács sokácai ~ napján a barátok tp-ában szentelt búzát szoktak a vetőmag közé vegyíteni. Vásárosdombó gazdái ezen a napon régebben nem szántottak, mert úgy vélték, hogy az ilyen földet különösen fölveri a gaz. Éppen ezért Gazos Máté néven tartották számon. A hiedelem hajdani teljesebb kultusz maradványa. A tilalomra utal a göcseji hiedelem is: Szt ~ hetének pelvahét a neve. Aki ilyenkor vet, majd polyvás gabonát arat. A búzahét itt a ferenchét, amelyikbe Assisi Szt Ferenc ünnepe esik. A búzavetés számontartott ideje, a búzahét vidékenként váltakozik. A csillagászati ősz első hónapjába eső 4 hét a vetési időszak: mátéhét, mihályhét, ferenchét, gálhét. A szegedi táj rituális előírása szerint vetés napján a hajdani tápaiak kenyeret nem sütöttek, még a hamut sem háborgatták, bolygatták meg a kemencében. Algyőn ilyenkor korán kimentek vetni, hogy még napkölte előtt kiérjenek a földre. Amikor a nap éppen feljött, a vetnivaló búzával telt zsákokat odaütögették a földhöz. A búzavetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból v. háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A deszkiek a vetőzsákot földobták a háztetőre, ahol 3 napig érte a harmat. A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak. Általában ma is fohászkodnak egyet. A vetőmagra keresztet vetettek, amely a rozsnál olykor elmaradt. A fohászkodás: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Régebben a vetésidő alatt nem volt szabad dohányozni. Egerbakta hagyománya szerint elmondták a Miatyánkot és Üdvözlégyet, a vetőkötényben levő magra 3x keresztet vetettek. A felnémeti gazda így fohászkodott: Drága jó Isten, adjál bő áldást! Bélapátfalván a magvető az abroszba kötött pénzt koldusnak adta alamizsnául. Hasonló Csallóköz régi m. hagyománya is. Hollókőn a gazda a vetés végén a földnek mind a 4 sarkára térdelt és úgy imádkozott. Bessenyőtelek hajdani gazdasszonyai a vetésből kimaradt búzát megőröltették és a koldusok számára sütöttek belőle kenyeret. Répceszentgyörgyi szokás szerint a virágvasárnapi szentelt barka hamuját üszög ellen szórták e vetőmag közé. Andrásfalva székely gazdái a vetés elején így fohászkodtak: Uram Jézus segélj meg és áldd meg! Befejezéskor: Édes jó Atyám, áldd meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek és az ég madarainak is belőle! A szomszédos Istensegíts emberei födetlen fővel vetettek. Göcsejben az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott. Vetésnél a 20. sz. elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá 3 búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá v. köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon és ne kapjanak rá a vetésre. Ez azonban már másodlagos magyarázat. A búzát új, először mosott v. karácsonyi abroszból vetették. Közepébe pénzdarabot kötöttek, majd munka végeztével a zsúpfödeles ház tetejére dobták, hogy a jégeső a vetésben ne tegyen kárt. A pénzt Mária oltárára tették. Az őrségi Kondorfán a pénzdarabot a tp. perselybe szokták dobni. A magyarózdi ref. gazda a hétnek ama napján fogott a vetés szert-ához, amelyiknek éjszakáján nyáron először látta meg a Fiastyúkot. Az első marék vetőmagot a szájába vette és csukott ajkakkal végezte munkáját, hogy hite szerint az ég madarai a termést ne tizedeljék meg. A végén ezt a búzát a föld szélére vetette. Kesztölc hagyománya szerint a gazda vetés elején markából keresztalakban búzamagot szórt a földre és effélét mondott: Uram, Istenem segíts! Nekünk is elég legyen, de jusson a szegényeknek is! A bánáti bolgároknál a vetés napján délig nem szabad tüzet rakni. A vetőmagot szenteltvízzel szokták meghinteni, búzaszenteléskor eltett zöld búzát is vegyítettek közé. A kapura szalmát szórtak, mely a karácsonyesti (lakószobába vitt) szalmából való volt. A gazdasszony piros kötényét terítette rá. Ezen át hajtott ki a gazda. A kapu nyitva maradt egészen addig, amíg a kocsi ki nem ért a földre. E napon nem vásároltak, nem adtak a házból ki semmit. A hét ama napján jó vetni, amelyen az ember Péter és Pál ünnepe után először látja meg a Fiastyúkot. Benjamin P(áter) kármelita: Szt ~ ap. és evang. Szept. 21. Sztkilenceddel és énekkel. Győr, 1923. (Jó Pásztor kvtár 74. Védőszteink élete) - Kirschbaum VII:588. - BS IX:110. - Bálint II:290. - BL:1174.

Forrás: Maygar Katolikus Lexikon

Módosítás dátuma:2010.08.17. 00:26