Mocsáry Évelőkertészet
 
Kedves Látogató! Ez az oldal egyszerűsített, nyomtatóbarát változata. Ide kattintva léphet vissza az eredeti oldalra.

iszlám naptár


2010.03.06. 20:52




Az iszlám naptár tiszta holdnaptár. Az év tizenkét holdhónapból áll, és 354 nap hosszúságú, vagyis évente 11 nappal lemarad a napévet alapul vevő Gergely-naptár mögött.

Ennek a hidzsrí naptárnak is nevezett időszámításnak kezdőpontja a hidzsra nevű esemény: Mohamed próféta átvonulása Mekkából Medinába. A mi időszámításunk szerint ez i.sz. 622 szeptemberében történt, azonban mivel Mohamed maga is megreformálta a naptárat (betiltván a toldalékhónapokat, amelyeket addig időről időre az évhez illesztettek, hogy ne vándoroljon évszakról évszakra az év kezdete), a muszlim időszámítás első évének első napja a Gergely naptár szerint 622. július 16-a. Mivel az év rövidebb a napévnél, egyre kisebb számot kell kivonni a keresztény időszámítás szerinti évszámból. Jelenleg 580 évvel ír kevesebbet a hidzsrí naptár, mint a mienk; a 2008. év azonban magába foglalja majd a teljes hidzsrí 1429. évet, és ettől fogva egy ideig 579-et kell majd kivonni a Krisztus utáni (nap)évek számából, hogy megkapjuk a hidzsra utáni (hold)évek számát.

 

A hét napjai

Magyar Arab Urdú
szombat jaum asz-szabt haftá
vasárnap jaum al-ahad itvár
hétfő jaum al-itnajn pír
kedd jaum al-talátá mangal
szerda jaum al-arbá budh
csütörtök jaum al-khamisz dzsumérát
péntek jaum al-dzsumá dzsumá

Az iszlám hét - éppúgy, mint a keresztény hét - a zsidó hétből ered. A hét szent napja, a dzsumá, vagyis a gyülekezés napja. Ez a keresztény vasárnapnak és a zsidó szabbatnak felel meg, ám a mi naptárunk péntekjével esik egybe. A hét szombattól péntekig tart, és a napok este kezdődnek.

A táblázat a hét napjait sorolja fel szombattól péntekig, arabul és urdú nyelven. Az urdú a hindí testvére, amelyet Pakisztán állami nyelvvé tett meg, de az indiai muszlim közösség éppúgy használ. (Bővebben: indoeurópai nyelvek.)

Megjegyzés: Az arab szavakat az indiaiakhoz hasonlóan tiszta magyaros átírásra egyszerűsítettem, azonban ez az átírás kevesebbet hoz át ebből a nyelvből, mint az indiaiakból. Ráadásul aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul - lehetséges, hogy tévedek is. Ha esetleg arabista olvassa ezt az oldalt, szívesen fogadom a javaslatait.

A holdhónapok

Az iszlám hónapok hossza 29 vagy 30 nap, de az egyes hónapok hossza nem szabályos. Az új hónap akkor kezdődik, amikor napnyugta után először pillantható meg az újhold sarlója, a hilál. A régi időkben az egyes helyi közösségek megbízható embereket választottak kifejezetten arra a feladatra, hogy figyeljék holdfogyta után az esti eget, és jelezzék, ha már megkezdődött a következő hónap. Borús időben akár napokat is késhetett a hónap kezdete, mert nem volt elég csillagászati számításokból tudni, hogy a hold már túljutott az újhold fázisán, és a nap után nyugszik, hanem látni is kellett.

Ma a világ különböző iszlám közösségei más és más módszert használnak a hónapkezdetek megállapítására. Egyes országokban - köztük Pakisztánban is - ragaszkodnak a hagyományos módszerhez, másutt pedig teljes egészében az asztronómiai számításokra hagyatkoznak. Ez utóbbi módszer nagy gyakorlati előnye az, hogy előre meg lehet mondani, mikor lesz vége valamelyik hónapnak. Ennek a változatosságnak - valamint annak, hogy más és más földrajzi hosszúságon máskor jön el az a pillanat, amikor a hold a nap után nyugszik - köszönhetően a különböző iszlám országokban egy-két nap eltérés lehet a hónapkezdetek és az ünnepnapok között.

Szerző: Dániel a JÉ! Indiától
Forrás: Jé! India!

Módosítás dátuma:2010.03.06. 21:54