Visszalépés a kezdőlapra Kisbíró: A községi előjáróságokon altisztszerű alkalmazott. Nevével ellentétben igazságszolgáltatási jogköre nem volt, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett. A községi adminisztrációt segítette, például kidobolta a községi rendelkezéseket, hirdetményeket, hivatalos iratokat kézbesített. Emellett felügyelte a helyi és országos rendeletek végrehajtását, jó néhány helyen 3-5 botütésig büntethetett is. Például, egykor a kocsmák zárását nem törvény ügyelte, hanem a helyi rendelet. Így gyakran a kisbíró megjelenése ugrasztotta ki a későig maradó vendégeket, az utolsók hátán meg-meg táncoltatva botját. www.kisbiro.hu:
Közhírré tétetik!


Főmenü
 FŐOLDAL
 Kicsi lexikon
 Fórumok és egyéb lomok
 Linkek, társoldalak
 Honlap statisztika

Keresés



Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Naptár

Könyvajánló

Statisztika
Te vagy itt a(z)
169890
látogató!
Ma  160,
ebben a hónapban
12605 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 28 vendég olvas minket.


Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  
 

'KICSI LEXIKON'

A lexikon elsősorban olyan kifejezéseket ismertet, amelyek valamilyen módon kapcsolódik az itt található honlapokhoz és a meghatározása feltehetőleg nem fog változni. A szójegyzék tematikája sem szigorúan kötött, sőt...


Szójegyzék

 Álmos  Angolszász mértékegységek  Anonymus  Apokrif iratok  aranyszám  Árpád  Árpád-ház  Attila  Beda Venerabilis  betlehemi csillag  Bibliai mértékegységek  Cassiodorus  census  computus  Dionysius Exiguus  egyházi év  Emese álma  epakta  éra  év  évkezdet  évkezdő nap  évszámítás  Gergely-naptár  gesta  Gesta Hungarorum  Görög ábécé  Görög számnevek kémiai képletekben  Hajók űrtartalmának mértékegységei  Háromkirályok  Hérodotosz  hét (naptári)  hét törzs  Hidzsra  hiteleshely  Hold  holdfázis  holdfogyatkozás  holdtölte  Hőmérséklet átszámítások  hónap  hónapnevek  Hónapok nevének jelentése  honfoglalás  honfoglaló magyarság és a kereszténység  hunok  húsvét  húsvéthétfő  húsvéti idő  húsvéti vita  húsvétszámítás  húsvétvasárnap  időszámítás  idus  indikció  Inter Gravissimas  iszlám naptár  julián naptár  kalendae  kalendárium  Kálti Márk  Képes Krónika  kettős honfoglalás  Kézai Simon  Korai középkor (5–10. század)  kortan  László Gyula  Lukács evangélista  Lukács evangéliuma  mágusok  Mani  manicheizmus  Márk evangélista  Márk evangéliuma  Máté evangélista  Máté evangéliuma  mezopotámiai naptár  Mohamed  monumentum ancyranum  Morzeábécé  nap  napjelölés  napkeleti bölcsek  naptár  naptárreform  népszámlálás  niceai hitvallás  niceai zsinat  nonae  Nyesztor-krónika  Nyomdai betűméretek  Ógörög mértékegységek  örmény időszámítás  Pilóták betűző ábécéje  pontifex  precesszió  Régi magyar mértékegységek  Régi római mértékegységek  római időszámítás  római naptár  Római számok  SI előtétszavak  SI nemzetközi mértékegységrendszer  SI-n kívüli, de használható mértékegység  székelyek  szkíták  Szoszigenész  Teres Ágoston  tihanyi alapítólevél  Vízkereszt 
 
    

   
 
Korai középkor (5–10. század)

Korai középkor
A Római Birodalom bukását követően annak egykori területén a Kelet-Európa és Észak-Európa felől érkező népek egymás után telepedtek le. A 19–20. század felfogása szerint a népvándorlás a civilizáció és barbarizmus harca volt, André Piganiol francia történész például egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a Római Birodalom nem természetes halállal múlt ki, hanem meggyilkolták”. Ezt az elméletet a történészek ma már meghaladottnak tartják, és a népvándorlásban részt vevő népek között megkülönböztetik a nomádokat (hunok, avarok, magyarok) illetve a letelepedetteket (gótok, frankok, vandálok stb.). 

A népvándorlás „jövevényeinek” száma lényegesen alacsonyabb volt a helyben lakókhoz képest, akik több-kevesebb idő elteltével beolvasztották őket. Ugyanakkor a bizánci csapatok által 542 körül behozott pestis és lepra átrendezte a népesség struktúráját: mivel a járványok elsősorban a tengeri útvonalak mentén pusztítottak, a germánokat, baszkokat és bretonokat kevésbé sújtotta.

A behatoló germánok nem az államalapítás szándékával érkeztek, csupán letelepedést kerestek a már létező birodalomban. A rómaiaktól földbirtokot és szövetségesi (foederati) jogállást kaptak, ami lehetővé tette a romanizálódásukat. A kereszténység felvétele még inkább megkönnyítette a befogadókhoz való közeledést. (Az egyik legkorábbi nem latin bibliafordítást Wulfila gót püspök készítette 350 körül).

A népvándorlás korát a 9. században Kelet-Európa felől a magyar honfoglalás, míg Észak-Európa felől a viking népcsoportok hadjáratai és letelepülése zárta le.

Noha az egykori Római Birodalom letelepült népeit nem mindenhol tizedelték meg, az újonnan érkezett népek merőben új felfogás alapján értelmezték a társadalom, ezzel együtt a jog, a kultúra, a vallás, a magántulajdon fogalmát. A kiépült társadalmi kapcsolatok és a gazdasági infrastruktúra jelentős károsodást szenvedett, amikor a helyi uralkodók helyi szabályait vezették be.

A visszaesés gyakran gyors volt és megrázó. Az utazás és az áruszállítás már csekély távolság esetén is veszélyessé vált. Ez egyúttal az exportra készített áruk előállításának és kereskedelmének összeomlását is okozta. A 7-8. században az arabok elfoglalták Levantét, Észak-Afrikát, az Ibériai-félszigetet, Szicíliát és a Földközi-tenger szigeteit. Ezzel megszűnt az európai tengeri kereskedelem nagy része. A közigazgatási, oktatási és katonai infrastruktúra tönkrement, általánossá vált a műveletlenség a vezetők körében.

A normannokat 911-ben sikerült nagyjából a Szajna völgyébe, azaz Normandiába visszaszorítani, a magyarok 955, az augsburgi csata után nem indítottak nyugati hadjáratot, az arabok hadjáratai is visszaszorultak párhuzamosan azzal, ahogy csökkent a Földközi-tenger gazdasági jelentősége. Sok történész ezért a korszak, a korai középkor végét inkább 950-ben határozza meg. 

A népvándorlás korát egyes történészek a „sötét középkor” néven emlegetik, mivel a római kor fejlett írásbelisége gyakorlatilag megszűnt, és az írott források hiánya miatt az ezekre az évszázadokra vonatkozó ismereteink homályosak. Ez is hozzájárult az 1990-es években nagy szenzációt kiváltó kitalált középkor-elmélet születéséhez, amely szerint a 6–9. század közötti időszakot utólag illesztették be Európa történelmébe.




Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2014.07.27. 21:55
Elolvasva
57
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

 
    

  
 
A fórum címe
Módosítás dátuma
Módosító neve
 Vendégkönyv
06.27. 04:53
webmester
 Honlap és dolgai
06.24. 03:46
SzekeresS
 
    


Az embernek önmagáért kell léteznie. Nem áldozhatja fel magát másokért, és másokat sem áldoztathat fel öncélúan, saját érdekei nevében.

(Ayn Rand)



Generálás ideje: 0.07 mp 
Honlapok
  A BETLEHEMI CSILLAG és a valódi időszámításunk
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken

Eurochess

Logó

Szekeres Sándor

A betlehemi csillag
és a valódi időszámításunk

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakítva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.


Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 169890 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:7
Látogatók összesen 2 alkalommal szóltak a fórum 2 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Kívánchi
Csaklassan
meresz
szandi
baidu