Visszalépés a kezdőlapra Kisbíró: A községi előjáróságokon altisztszerű alkalmazott. Nevével ellentétben igazságszolgáltatási jogköre nem volt, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett. A községi adminisztrációt segítette, például kidobolta a községi rendelkezéseket, hirdetményeket, hivatalos iratokat kézbesített. Emellett felügyelte a helyi és országos rendeletek végrehajtását, jó néhány helyen 3-5 botütésig büntethetett is. Például, egykor a kocsmák zárását nem törvény ügyelte, hanem a helyi rendelet. Így gyakran a kisbíró megjelenése ugrasztotta ki a későig maradó vendégeket, az utolsók hátán meg-meg táncoltatva botját. www.kisbiro.hu:
Közhírré tétetik!


Főmenü
 FŐOLDAL
 Kicsi lexikon
 Fórumok és egyéb lomok
 Linkek, társoldalak
 Honlap statisztika

Keresés



Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Naptár

Könyvajánló

Statisztika
Te vagy itt a(z)
13019
látogató!
Ma  26,
ebben a hónapban
7197 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 10 vendég olvas minket.


Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  
 

'KICSI LEXIKON'

A lexikon elsősorban olyan kifejezéseket ismertet, amelyek valamilyen módon kapcsolódik az itt található honlapokhoz és a meghatározása feltehetőleg nem fog változni. A szójegyzék tematikája sem szigorúan kötött, sőt...


Szójegyzék

 Álmos  Angolszász mértékegységek  Anonymus  Apokrif iratok  aranyszám  Árpád  Árpád-ház  Attila  Beda Venerabilis  betlehemi csillag  Bibliai mértékegységek  Cassiodorus  census  computus  Dionysius Exiguus  egyházi év  Emese álma  epakta  éra  év  évkezdet  évkezdő nap  évszámítás  Gergely-naptár  gesta  Gesta Hungarorum  Görög ábécé  Görög számnevek kémiai képletekben  Hajók űrtartalmának mértékegységei  Háromkirályok  Hérodotosz  hét (naptári)  hét törzs  Hidzsra  hiteleshely  Hold  holdfázis  holdfogyatkozás  holdtölte  Hőmérséklet átszámítások  hónap  hónapnevek  Hónapok nevének jelentése  honfoglalás  honfoglaló magyarság és a kereszténység  hunok  húsvét  húsvéthétfő  húsvéti idő  húsvéti vita  húsvétszámítás  húsvétvasárnap  időszámítás  idus  indikció  Inter Gravissimas  iszlám naptár  julián naptár  kalendae  kalendárium  Kálti Márk  Képes Krónika  kettős honfoglalás  Kézai Simon  Korai középkor (5–10. század)  kortan  László Gyula  Lukács evangélista  Lukács evangéliuma  mágusok  Mani  manicheizmus  Márk evangélista  Márk evangéliuma  Máté evangélista  Máté evangéliuma  mezopotámiai naptár  Mohamed  monumentum ancyranum  Morzeábécé  nap  napjelölés  napkeleti bölcsek  naptár  naptárreform  népszámlálás  niceai hitvallás  niceai zsinat  nonae  Nyesztor-krónika  Nyomdai betűméretek  Ógörög mértékegységek  örmény időszámítás  Pilóták betűző ábécéje  pontifex  precesszió  Régi magyar mértékegységek  Régi római mértékegységek  római időszámítás  római naptár  Római számok  SI előtétszavak  SI nemzetközi mértékegységrendszer  SI-n kívüli, de használható mértékegység  székelyek  szkíták  Szoszigenész  Teres Ágoston  tihanyi alapítólevél  Vízkereszt 
 
    

   
 
római időszámítás

Római időszámítás A római naptár fejlődésében csillagászatilag három szakaszt különíthetünk el. Az első, az ún. lunaris, vagyis kizárólag a holdfázisokra épülő naptárat a hagyomány szerint Romulus, Róma alapítója és első királya alkotta meg, a következőt, az ún. lunisolarist, amely a holdfázisok mellett már a nap éves pályáját is figyelembe veszi, s amelyet a rómaiak egészen Iulius Caesar koráig használtak, Numa Pompilius király nevéhez kötik, a solaris naptárat pedig Iulius Caesar vezette be, amelyet az ő nevéről Iulianus naptárnak neveztek el. Ezen utóbbit használjuk mind a mai napig, a történelem folyamán csupán egyetlen nagyobb korrekciót hajtottak végre rajta, XIII. Gergely pápa utasítására, 1582-ben.

A legősibb naptár körülbelül 360 napos éve két részre oszlott, egy, a földművelésre és a háborúzásra alkalmas 304 napos egységre, ill. egy névtelen időszakra, amely a téli holt szezont foglalta magában (ez valamivel több, mint 50 napból állt). A 304 napos egység 10 eltérő hosszúságú hónapból állt, sorrendben: Martius, Aprilis, Maius, Iunius, Quintilis (július), Sextilis (augusztus), September, October, November, December. A hat utolsó hónap számnevekből képzett alakja is egyértelműen azt mutatja, hogy az archaikus naptárban március volt az év kezdete.
A római hagyomány szerint Numa Pompilius vezette be a 12 hónapból álló holdévet, amely 354 vagy 355 napos volt (a valódi lunaris év szinodikus holdhónapokkal számolva 354 napos), amelyet bizonyos időszakonként egy kiegészítő időszak hozzátoldásával (intercalatio) a nap járásához próbált igazítani (a 354 napos hagyomány szerint évente 11 napot toldottak az évhez, míg a 355 napos szerint - egy négy éves ciklussal számolva - a ciklus évei 355, 377, 355, valamint 378 naposak voltak). A bizonytalanság oka az, hogy a pontifexek (főpapok) rendszertelenül alkalmazták az intercalatiót, a betoldásnál főleg politikai okok döntöttek, hiszen az év megnyújtásával egy-egy magistratus hivatali idejét tetszésük szerint meghosszabbíthatták. A szökőhónapot (Intercalaris vagy Mercedonius) február 23-a után toldották az évhez. A Numa-féle naptár ugyanis két újabb hónappal egészült ki. A napok átrendezésével a korábbi névtelen időszakból két újabb hónap jött létre: Ianuarius és Februarius. Ezzel együtt változott a naptár szerkezete is, valószínűleg január már ekkor az év első hónapja lett (bár a hivatalos naptárban csak Kr. e. 153-ban helyezték át az év kezdetét január 1-re, ettől az évtől a consulok ezen a napon léptek hivatalba), de a február hónap végi ünnepnapok (Lupercalia) tisztító áldozatai világosan jelzik, hogy a hónap a korábbi év végi időszakból alakult ki. Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor történt ennek a naptárnak a kialakítása, az azonban bizonyos, hogy Kr. e. 509, a capitoliumi Iuppiter-templom felavatása előtt történt, ugyanis a 12 hónapos naptárban egyetlen Iuppiter Capitolinus ünnep sem szerepel.
Az intercalatio önkényes alkalmazása miatt a Kr. e. 2-1. században súlyos időszámítási anomáliák fordultak elő: Kr. e. 190-ben 119, Kr. e. 168-ban pedig 74 nappal járt az év a csillagászati év előtt, Iulius Caesar és Pompeius polgárháborúja idején pedig az év az évszakokhoz képest 90 napot késett. Kr. e. 46-ban Caesar utasítására Szoszigenész egyiptomi csillagász előbb februárban egy 23, majd november végén egy 67 napból álló szökőhónapot toldott az évhez (amely így 445 napból állt), majd teljesen átalakította a római időszámítási rendszert. A lunisolaris évet elhagyva egy tisztán solaris évet vezetett be, ezzel kialakította a ma is használatos négy éves ciklust, vagyis három 365 napos évet egy 366 napos szökőév követett. A reform még arra is ügyelt, hogy a többletnapok a hónapok végére kerüljenek, így ugyanis az ünnepnapok megmaradtak eredeti, megszokott helyükön. A szökőnapot továbbra is korábbi helyére, vagyis a Terminalia ünnepét követő napra (február 23.) iktatták be. Caesar azonban nem döntött arról, hogy mikor iktassák be az első szökőévet, erről csak Augustus rendelkezett, így Kr. u. 4 és az azt követő valamennyi 4. év lett szökőév. A hónapok elnevezésében is történt két maradandó változás, előbb Kr. e. 44-ben Quintilist Iulius Caesarról Iuliusnak nevezték el, majd Kr. e. 8-ban szenátusi határozattal Sextilist Augustus császárról Augustusnak.

A hónapoknak voltak voltak határnapjaik is. A Kalendae a hónap első napja volt, az elnevezés a latin kalare 'kihirdetni, kikiáltani' igéből származik, s arra utal, hogy a pontifexek a holdsarló megjelenésekor hirdették ki az új hónap első napját. Az Idus a holdtölte volt, amely a Iulianus naptárban március, május, július és október hónapokban a 15., a többi hónapban pedig a 13. napra esett. A harmadik határnap a Nonae volt, amely, mint neve is mutatja, a 9. nap volt az Idustól visszafelé számolva, vagyis azokban a hónapokban, amikor az Idus a 15. napra esett, akkor a hónap 7., amikor pedig a 13. napra, akkor a hónap 5. napja volt.
Az írott római naptárat fastinak nevezték, ebben az év napjai mellé feljegyezték, hogy praetor folytathat-e bírósági tárgyalásokat, illetve szabad-e termelő-, kereskedelmi-, vagy egyéb profán jellegű tevékenységet folytatni: a dies fasti azokat a napokat jelentette, amelyek alkalmasak voltak a profán tevékenységekre, a dies nefasti pedig az ünnepnapokat jelölte. A köztársaság korától kezdve a fastira feljegyezték az évi főtisztviselők (a consul és a censor), a triumphust nyert hadvezérek és a pontifex maximus nevét is, amire azért volt szükség, mivel Rómában az állami főtisztviselők alapján tartották nyilván az éveket. Ebből a szokásból ered a fasti második alapjelentése, a római főtisztviselők jegyzéke: így az egyes fastik a későbbi korokban a korai római történelem legfontosabb forrásainak számítottak. A consullisták közül három fasti maradt ránk töredékes formában, a fasti Antiates, amely Kr. e. 55 előtt keletkezett (a Kr. e. 84-55 közötti consulok listája), a fasti Capitolini, melyet Augustus császár helyezett el a Forum egyik arcusán Kr. e. 18/17-ben (a Kr. e. 483-12 közötti consulok listája), és a fasti Ostienses, mely a Kr. u. 2. század végén készült (a Kr. e. 49 - Kr. u. 177 közötti consulok listája).

Az antikvitásban a lineáris és a ciklikus időszemlélet egymás mellett élése volt jellemző: az ókori emberek számára a világ a folyamatos újjászületés, az örök visszatérés állapotában létezett. A kereszténységgel jelent meg az a fajta lineáris időszemlélet, mely az idő múlását egyetlen kezdőponthoz mérte. Ez az "időnyíl" a történelmet két szakaszra osztotta: a Krisztus születése előtti, illetve a Krisztus születése utáni időre. A kereszténység elterjedése előtt nem volt egyetlen olyan meghatározott időpont, amelyhez a történelmi eseményeket mérhették volna. Rómában az egyes éveket a consulpárokkal számolták, listájukat Varro, az Augustus-kori régiségbúvár rendszerezte, és a hét római király uralkodási éveinek összeadásával kiszámította, hogy Romulus Kr. e. 754/753-ban alapította Rómát. Bár az antikvitásban Róma alapítási évére több mint egy tucat variáció volt forgalomban, mégis a Varro-féle datálás terjedt el. Ennek az volt az oka, hogy négy igen tekintélyes szerző, Atticus, Cicero, Verrius Flaccus és Livius is ezt a dátumot fogadta el, másrészt a későbbi keresztény hagyomány is erre építette a maga időszámítását: Dionysius Exiguus apát a varrói rendszerre támaszkodva állapította meg Jézus Krisztus születését.


Irodalom:

Censorinus, A születésnap, ford. és bev. Forisek Péter, Gödöllő-Máriabesnyő 2004.
P. Ovidius Naso, Római naptár / Fasti, ford. Gaál L., Budapest 1986.
Hahn I., Naptári rendszerek és időszámítás, Budapest 1998.
E. Bickerman, Chronology of the Ancient World, New York 1980.
Gesztelyi T. - Havas L., Római kronológia, in: Havas L. (szerk.), Bevezetés az ókortudományba III., Debrecen 1999, 235-272.
A. K. Michels, The Calendar of the Roman Republic, Princeton (N. J.) 1967.
Th. Mommsen, Die römische Chronologie bis auf Caesar, Berlin 1859.
A. E. Samuel, Greek and Roman Chronology, München 1972.
Szabó Á., Antik csillagászati világkép, Budapest 1998.


Forrás: Forisek Péter 2004

Módosítás dátuma:2010.06.14. 09:55



Beküldő neve
SzekeresS
Beküldés időpontja :
2010.06.13. 05:27
Elolvasva
112
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

 
    

  
 
A fórum címe
Módosítás dátuma
Módosító neve
 Vendégkönyv
06.27. 04:53
webmester
 Honlap és dolgai
06.24. 03:46
SzekeresS
 
    


Az embernek önmagáért kell léteznie. Nem áldozhatja fel magát másokért, és másokat sem áldoztathat fel öncélúan, saját érdekei nevében.

(Ayn Rand)



Generálás ideje: 0.13 mp 
Honlapok
www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
Saját kezelésű honlapok, és egy eredeti portálmegoldás összefogó oldala.

Eltévedt időszámítás
A kitalált középkor logikus megoldása.

Szekeres Anna Fotó
Szekeres Anna fotós blogja

Mocsáry Évelőkertészet
Évelő virágok kertészete, kertépítők és viszonteladók számára.

Mlinkó István Általános Iskola, Eger
Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium honlapja

Elektro-Tec, Gyöngyös
Fehér József: FÉG gázkazánok vezérlő elektronikáinak gyártása és javítása. Pótalkatrészek gyártása és javítása

Ősmagyar nyelvek
Nyelvemlékek, hagyományőrzés

Meglátások
Kitalált középkor, térelmélet, sakk világa és meglátások blogja

Eurochess
Elmélet, gyakorlat, tanulás, és amit tudni akarsz a sakkról.

Hevessakk
A Heves megyei Sakkszövetség hivatalos honlapja

Agriasakk
Az egri sakkozók honlapja

Boricsev Oleg
Oleg Boricsev 4 nyelvű honlapja

Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
Mellár Mihály gondolatai a kitalált középkorról.

Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
Mellár Mihály gondolatai a Atlantiszról.

Tomory Gábor Néptánciskola
A Tomory Gábor Néptánciskola több mint húsz éve foglalkozik a gyermekek táncos képzésével egészen óvodás kortól kezdve.

Borostyán Néptáncegyüttes
A Tomory Gábor Néptánciskola rangidős csoportja a Borostyán Néptáncegyüttes. A jelenlegi együttes az egykori Lókötő, Tűzkerék és az Ördögszekér Utánpótlás táncosaiból tevődik össze. 2010 tavasza óta viseli a Borostyán nevet.

Csibészke Néptáncegyüttes
A Csibészke Néptáncegyüttes 2002-ben alakult Gyöngyösön. 2009 nyarán kibővült az egykori gyöngyöshalászi Szemfiles Néptáncegyüttes táncosaival. Az együttest 11-14 éves tehetséges gyermekek alkotják, létszáma huszonhét fő.

Mákvirág Néptáncegyüttes
A Mákvirág Néptáncegyüttes 2005-ben alakult Gyöngyösön. Jelenleg 9-12 éves gyermekekből áll, létszáma harminchat fő.

A gyöngyösi Ringsted utca oldala
Szűkebb pátriánk, városunk különleges jellegzetességgel bíró Ringsted utca oldala.

Évelő növények, évelő virágok
Mocsáry Pál Évelőkertészete, Tárnok

UNIX-időbélyeg kiszámítása
UTC alapú UNIX időbélyeg kiszámítása, története

Egyszerű játékok a sakktáblán
Vegyél egy táblát, pepitát

Szkíta Főnix
Mellár Mihály oldala

The Scythian Phoenix
Mellár Mihály angol nyelvű oldala


Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 13019 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:7
Látogatók összesen 2 alkalommal szóltak a fórum 2 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Kívánchi
Csaklassan
meresz
szandi
baidu