Visszalépés a kezdőlapra Kisbíró: A községi előjáróságokon altisztszerű alkalmazott. Nevével ellentétben igazságszolgáltatási jogköre nem volt, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett. A községi adminisztrációt segítette, például kidobolta a községi rendelkezéseket, hirdetményeket, hivatalos iratokat kézbesített. Emellett felügyelte a helyi és országos rendeletek végrehajtását, jó néhány helyen 3-5 botütésig büntethetett is. Például, egykor a kocsmák zárását nem törvény ügyelte, hanem a helyi rendelet. Így gyakran a kisbíró megjelenése ugrasztotta ki a későig maradó vendégeket, az utolsók hátán meg-meg táncoltatva botját. www.kisbiro.hu:
Közhírré tétetik!


Főmenü
 FŐOLDAL
 Kicsi lexikon
 Fórumok és egyéb lomok
 Linkek, társoldalak
 Honlap statisztika

Keresés



Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Naptár

Könyvajánló

Statisztika
Te vagy itt a(z)
13018
látogató!
Ma  25,
ebben a hónapban
7196 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 9 vendég olvas minket.


Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  
 

'KICSI LEXIKON'

A lexikon elsősorban olyan kifejezéseket ismertet, amelyek valamilyen módon kapcsolódik az itt található honlapokhoz és a meghatározása feltehetőleg nem fog változni. A szójegyzék tematikája sem szigorúan kötött, sőt...


Szójegyzék

 Álmos  Angolszász mértékegységek  Anonymus  Apokrif iratok  aranyszám  Árpád  Árpád-ház  Attila  Beda Venerabilis  betlehemi csillag  Bibliai mértékegységek  Cassiodorus  census  computus  Dionysius Exiguus  egyházi év  Emese álma  epakta  éra  év  évkezdet  évkezdő nap  évszámítás  Gergely-naptár  gesta  Gesta Hungarorum  Görög ábécé  Görög számnevek kémiai képletekben  Hajók űrtartalmának mértékegységei  Háromkirályok  Hérodotosz  hét (naptári)  hét törzs  Hidzsra  hiteleshely  Hold  holdfázis  holdfogyatkozás  holdtölte  Hőmérséklet átszámítások  hónap  hónapnevek  Hónapok nevének jelentése  honfoglalás  honfoglaló magyarság és a kereszténység  hunok  húsvét  húsvéthétfő  húsvéti idő  húsvéti vita  húsvétszámítás  húsvétvasárnap  időszámítás  idus  indikció  Inter Gravissimas  iszlám naptár  julián naptár  kalendae  kalendárium  Kálti Márk  Képes Krónika  kettős honfoglalás  Kézai Simon  Korai középkor (5–10. század)  kortan  László Gyula  Lukács evangélista  Lukács evangéliuma  mágusok  Mani  manicheizmus  Márk evangélista  Márk evangéliuma  Máté evangélista  Máté evangéliuma  mezopotámiai naptár  Mohamed  monumentum ancyranum  Morzeábécé  nap  napjelölés  napkeleti bölcsek  naptár  naptárreform  népszámlálás  niceai hitvallás  niceai zsinat  nonae  Nyesztor-krónika  Nyomdai betűméretek  Ógörög mértékegységek  örmény időszámítás  Pilóták betűző ábécéje  pontifex  precesszió  Régi magyar mértékegységek  Régi római mértékegységek  római időszámítás  római naptár  Római számok  SI előtétszavak  SI nemzetközi mértékegységrendszer  SI-n kívüli, de használható mértékegység  székelyek  szkíták  Szoszigenész  Teres Ágoston  tihanyi alapítólevél  Vízkereszt 
 
    

   
 
húsvét

húsvét (gör., lat. pascha, a héber pészah szóból): a keresztény hit alapjának, →Jézus Krisztus megváltó halálának és föltámadásának emlékünnepe (→húsvéti misztérium). - I. A m. húsvét (=a hús vétele) szó gazdag tartalma magában foglalja a hús fogyasztásához való visszatérést a 40 napos böjt után (→húshagyó); ugyanakkor utal a →föltámadásra, mellyel az Úr Krisztus a →megtestesülés beteljesedéseként ismét fölvette a testet (húst), immár a megdicsőült emberi testét; végül utal a ~i, kiemelt jelentőségű szentáldozásra is (vö. „vegyétek... ez az én testem": →húsvéti szentáldozás). - A ~ az ósz-i →pászka ünnepéből nőtt ki, mely a zsidók számára az egyiptomi fogságból való szabadításnak és az utolsó estén elfogyasztott szt vacsorának, a →szédernek az ünnepe (→kivonulás Egyiptomból; vö. Kiv 12,14). Ennek az előképnek beteljesedése az Úr Jézus Krisztus átmenetele a halálból a föltámadott életre. Az →utolsó vacsora előképe a széder (Lk 22,15): Jézus maga lett a mi →húsvéti bárányunk (→Isten Báránya; vö. 1Kor 5,7). Föltámadása, →mennybemenetele és a Szentlélek elküldése a →megváltás végső beteljesedése, melyet az időben Krisztus →második eljövetele zár. A ~ egyúttal a mi átmenetelünk is a bűn halálából a kegyelem isteni életére. Számunkra a végső beteljesedés a földi zarándoklásból az örök hazába való átmenetelünk lesz. - A zsidó pászkától a keresztény ~ig ívelő kapcsolat kezdőpontja az a történeti tény, hogy a Názáreti Jézust közvetlenül a zsidó ~ előtt (mai időszámításunk szerint vsz. Kr. u. 30. IV. 7): Poncius Pilátus halálra ítélte, keresztre feszítették (nagypénteken), és vasárnap hajnalban föltámadván a halálból megmutatkozott tanítványainak. A keresztény ~i hit (Jézus kereszthalála utáni testi föltámadása) és a zsidó pászka épp Jézusban találkozik (1Kor 5,7). A ker. ~ hittartalmát a hitvallás így fejezi ki: „harmadnapon halottaiból föltámadott". Jézus Krisztus nemcsak üdvösségszerző, hanem ő a föltámadott, a keresztény üdvösség és üdvösség-értelmezés mérvadó egyénisége. - Az újszövetségi ~i tanúságtételekben két, egymástól elválaszthatatlan szempontot kell megkülönböztetni: az első a történelmileg vizsgálható és elemezhető ~i bizonyítékok sora (a →hitvallási formulák közül elsősorban az 1Kor 15,1-11; és az evang-ok ~i beszámolói: Mk 16,1-8; Mt 28; Lk 24; Jn 20-21). Ezek a tanítványok ~i tapasztalatát, majd ~i hitét ismertetik meg velünk, és viszonylag korán kötelező hitvallási formulákhoz vezettek. E tanúságok a mai termtud. értelemben a ~i hitet bizonyítani nem képesek, de nem is akarják. A ~i valóságba, Jézus föltámadásába vetett hit mindig az ember szabad elhatározásától függ, jóllehet történetkritikailag a ~i hitet nem is lehet megcáfolni, mert az úsz-i beszámolók nagyon megalapozottak. - A ~ban az is megmutatkozik, hogy mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre. Jézus Krisztus az ősmintája ennek az új embernek. „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg." (2Kor 5). Szt Pál egész antropológiáját, szentségtanát (vö. Róm 6,1-11) és etikáját a keresztre és a föltámadásra építi. Végül a ~ra épül a keresztények jövőbeli reménye (erről van szó az 1Kor 15-ben), de az egész emberiség és a tört. is. ~ a Szentlélek elküldésével (pünkösd) együtt annak a reménynek a hordozója, hogy az emberi tört-nek nincs más célja, mint Isten országának eljötte és az üdvösség beteljesülése. Ilyen szempontból a ~ minden ker. spiritualitásnak és az üdvösség reményének meghatározó alapja, nemcsak az egyén, hanem az Egyh. és az egész emberiség számára is.

II. Ünneptörténet. A ~ az „ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum), a ker-ek legnagyobb és legősibb ünnepe. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A zsidók húsvétja →mozgó ünnep volt, azaz a holdévet követő →naptár miatt a hét bármely napjára eshetett. Ezt az őskeresztények is átvették, annak ellenére, hogy a polg. életben a napévet követő naptárt használták. A ~ ősi dátuma tehát Jézus halálának időpontjához igazodott. A Róm, Ef, Kol levelekben és az 1Kor 5,7-8: a ~ ünnepléséről van szó, de az ósz-i ~ elemei új értelmet nyertek: a kovásztalan kenyér a tisztaságnak és az igazságnak, a Vörös-tengeren való átkelés a keresztségnek, az Egyiptomból való kivonulás a bűnből és a halálból való szabadulásnak, a bárány föláldozása Krisztus halálának előképe és szimbóluma. - A 2. sz. vége felé Kisázsia egyházától eltérően, mely szigorúan ragaszkodott a 14.-i ünnephez (→quartodecimánusok) a legtöbb egyház (Alexandria, Jeruzsálem, Róma) a ~ot a Niszán 14. utáni vasárnapon ünnepelte, függetlenül a hónap dátumától. Ez vezetett a →húsvéti vitához. A 3. sz: mindinkább a ~ vasárnapi ünneplése került előtérbe, a niceai zsinat (325) előírta az egységes vasárnapi ~ünneplést: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. - Többször fölmerült a gondolat, hogy ~ mozgó ünnepét rögzíteni kellene. A II. vat. zsin. is foglalkozott a kérdéssel. Az Egyh. nem ellenzi ~ bizonyos vasárnaphoz rögzítését, föltéve, hogy ebbe valamennyi érdekelt, elsősorban az Ap. Szék közösségétől külön élő testvérek, beleegyeznek. Sajnálatos, hogy a kerségben mindmáig nincs a legnagyobb ünnepnek, a ~nak közös ünneplési dátuma; örvendetes viszont, hogy minden ker. egyh. közösség csakis a közös egységes ~i ünneplés mellett van. Ezen túl kívánatos volna a zsidó vallási közösséggel való tárgyalás és megegyezés is, ami által ~ ünnepe a lehető legnagyobb közelségben állhatna a zsidó pászka ünnepéhez. - A keleti kat. egyh-akról szóló határozat a ker. egység előmozdítására a pátriárkákra bízta, hogy saját ter-ükön valamennyi ker-nyel megegyezzenek ~ közös vasárnapon való ünneplésében. -

III. Ünneplése. 1) A 4. sz-ig egyetlen istentiszteletből állt. Éjszaka kezdődött imádsággal, olvasmányokkal és szentbeszéddel, s hajnalban szentmisével zárult (teljes vigília). 1-6 napos böjt előzte meg, és az öröm 50 napos időszaka követte. Átfogta az üdvösség titkának egészét: a szenvedés, halál és föltámadás egységét. A különböző egyh-ak eltérő hagyományai azonban más-más hangsúlyt adtak az ünneplésen belül. A kisázsiai egyh. (talán Szt János ap-tól eredően) Urunk szenvedését és halálát ünnepli, és előretekint a föltámadásra. A római egyház (talán Szt Péter ap-tól eredően) a föltámadást állítja előtérbe, és visszatekint a szenvedés eseményeire. Más hangsúlyok is érvényesültek (pl. az Isten Báránya, az Úr várása és újraeljövetele, stb.), de a ~ ünneplését mindig uralta a megváltó halál és a föltámadás örömhírének gondolati egysége, melyet erősít az „átmenet", a transitus a keresztből a dicsőségbe. - 2) 4-6. sz. a) Az év nagy keresztelési éjszakája a 4. sz: lett a ~ vigíliája. A ~i éjszaka ünneplésének és a keresztelésnek az összefüggése adva volt a →kivonulás Egyiptomból motívumával, továbbá a kereszteléskor Krisztus halálába való eltemetkezés (merülés) gondolatával (vö. 1Kor 10,1-11; Róm 6,1-14). A fényrítus első nyoma a 4. sz. elejéről való (→nagyszombat). A fény mint jel azt hangsúlyozza, hogy a ~ átmenet a sötétségből a világosságra (a halál és a bűn sötétjéből az élet és a kegyelem világosságára); de a mindennapi fénygyújtás ókori szertartásának nyoma is fölfedezhető az ünneplés e motívumában. - b) Kibontakozott a →húsvéti szent háromnap (a péntek mint a megfeszítés, a szombat mint a sírban nyugvás és a vasárnap mint a föltámadás napja) és a →nagyhét. A csúcs és súlypont azonban továbbra is a ~i vigília maradt. A szt háromnap K-en nem kapott ilyen hangsúlyt. - c) Az öröm 50 napos időszakában bizonyos napok kiemelkedtek, így a →húsvétvasárnap, →húsvét nyolcada mint az újonnan megkereszteltek hete napi istentiszt-tel és prédikációval (misztagógikus katekézisek); a ~ utáni 40. nap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (→áldozócsütörtök), végül a →pünkösd. - Ugyanekkor indult az a szemlélet, mely inkább önmagukban nézi, ünnepli a napokat, amennyiben az egyes események lépnek a középpontba: a föltámadás, megjelenések, mennybemenetel, Szentlélek eljövetele. Egyben a halál és megdicsőülés összetartozó egysége is háttérbe szorult. Különösen Keleten került háttérbe a kereszt. Az →arianizmus elleni tendenciával magyarázható, hogy Krisztus istensége így nagyobb hangsúlyt kap, és a szenvedés szinte csak előjáték a ~i eseményhez, a föltámadáshoz. - d) A ~i böjtölés elé készületi idő került, amiből a 40 napos nagyböjt alakult ki. - 3) 6-16. sz. A 6. sz-tól kezdődően a régi, szombat estétől vasárnap hajnalig tartó teljes vigília megrövidült, és egyre inkább előre vitték szombatra. Már a 4-5. sz. fordulóján néhol éjfél előtt befejezték az ünneplést. Rómában a 6. sz. elején a ~i vigíliát nagyszombathoz számították, Nagy Szt Gergely pápa (ur. 590-604) a vigília-mise mellett ~ vasárnapjára külön második misét írt elő. - A 8. sz. →gallikán liturgiában a kora délutáni órákban kezdődött a vigília ünneplése, a vigília-mise akkor, amikor a csillag megjelent. - A 9. sz: a szert-ok a déli órákban, a mise a du. 3 órakor kezdődő →nona idejében kezdődhetett. - A 14. sz: a nonát már délelőtt is el lehetett imádkozni, s a vigília-misét délelőtt is kezdhették. - 4) A Trienti misekönyv (1570) e szokást szentesítette. A ~i vigília megrövidülése mellett az ünneplési időszak is megrövidült: a vigília szombatra kerülése következtében a ~ nyolcadnapja is a következő szombatra esett, s az azt követő →fehérvasárnap már a levetett fehér ruhák vasárnapja lett. - Az Alpoktól É-ra lakó népek munkaritmusa más volt, mint a délieké. A virágvasárnaptól fehérvasárnapig tartó kéthetes munkaszünetet nehezen tudták megtartani a tavaszi vetési munkák miatt, ezért csökkenteni kezdték az ünnepnapok számát. Először ~ oktáváját csak szerdáig ünnepelték, így a hagyományos ~i szt háromnap mellett kialakult egy új ~i triduum: hétfő, kedd, szerda; később a szerdát is elhagyták. Ugyanebben az időben a pünkösd oktávát kapott. - A megváltás egészének az ünneplése tehát az idők folyamán mind jobban földarabolódott, az egyes ünnepek önállósultak. Ennek következtében a ~ tartalma a föltámadásra koncentrálódott, s ezzel elvesztette az ünnepek ünnepe központi, minden ünnepet összekapcsoló jellegét, s ez így maradt 1950-ig. - 5) A →liturgikus mozgalom eredménye volt 1951: az Instaurata vigilia paschalis, melyet a Szentszék 1 évre kísérletképpen adott ki, 1952: 3 évre meghosszabították, s ebből született 1955: az Ordo Hebdomadae Sanctae Instauratus. E rendelkezés újra tudatosította, hogy a ~i vigília nem a ~ előünneplése, hanem az év főünnepe. Az időpontot illetően az ünnepelt eseménynek megfelelő órát írták elő: nagycsütörtökön 17-20, nagypénteken 15-18 óra között, nagyszombaton „éjfélkor, az anticipálás lehetőségével, de nem este 8 óra előtt". Az ünneplés struktúrája lényegében megmaradt. - 6) A II. vatikáni zsinat után a →liturgikus reform hozta vissza megint ~ ünneplésének összetartozó egységét. Eszerint a szt háromnap középpontja ~ éjjele; az 50 napos ünneplés egyetlen ünnepnap; a nagyhét Urunk szenvedésének emlékezete. Struktúrája szerint lényegében az 1570. és 1956. évi szertartás van a szt háromnapon. - A ~ központi jelentőségét mutatja, hogy kezdettől fogva több napon át ünnepelték. A 4-9. sz-ig egy hétig tartottak munkaszünetet. Azután 4, majd 3 napos lett az ünneplés. XIV. Kelemen p. Mária Terézia kérésére 2 napos ünneppé változtatta. X. Szt Pius p. reformja következtében 1911: egy napos parancsolt ünnep lett. - Hazánkban húsvéthétfő, bár nem volt egyházilag parancsolt ünnep, mégis pirosbetűs ünnep maradt a naptárban és a polgári életben, mert államilag munkaszüneti nap. - V. Ikgr. →utolsó vacsora, →keresztrefeszítés, →Jézus Krisztus föltámadása, →három Mária, →Krisztus pokolraszállása - VI. Népszokások. Régen, amikor a háztartások évenként csak egyszer szítottak tüzet, s a parazsat tűzgyújtástól tűzgyújtásig a tűzhelyen külön gödrökben, katlanokban hamu alatt tartogatták, ennek a tűzszításnak az ideje ~ volt. A hagyomány a 20. sz. közepéig ált. megőrizte a köv. ~i szokásokat: →Jézus keresése, →húsvéti határjárás, köszöntőzés, öntözködés (→húsvéti locsolás), pirostojás festés (→húsvéti tojás), májusfaállítás, →mátkálás, →komálás, kakasnyakazás, ajándékozás, →emmauszjárás, harmatszedés (→harmat), hajnali fürdés és állatfürösztés. G.F.-**

MN IV:276, 358. - BL:658. - Bálint 1989:276. - Kroll 1993:405. - Schütz 1993:136. - Várnagy 1993:388.




Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2010.03.01. 19:52
Elolvasva
124
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

 
    

  
 
A fórum címe
Módosítás dátuma
Módosító neve
 Vendégkönyv
06.27. 04:53
webmester
 Honlap és dolgai
06.24. 03:46
SzekeresS
 
    


Az embernek önmagáért kell léteznie. Nem áldozhatja fel magát másokért, és másokat sem áldoztathat fel öncélúan, saját érdekei nevében.

(Ayn Rand)



Generálás ideje: 0.1 mp 
Honlapok
www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
Saját kezelésű honlapok, és egy eredeti portálmegoldás összefogó oldala.

Eltévedt időszámítás
A kitalált középkor logikus megoldása.

Szekeres Anna Fotó
Szekeres Anna fotós blogja

Mocsáry Évelőkertészet
Évelő virágok kertészete, kertépítők és viszonteladók számára.

Mlinkó István Általános Iskola, Eger
Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium honlapja

Elektro-Tec, Gyöngyös
Fehér József: FÉG gázkazánok vezérlő elektronikáinak gyártása és javítása. Pótalkatrészek gyártása és javítása

Ősmagyar nyelvek
Nyelvemlékek, hagyományőrzés

Meglátások
Kitalált középkor, térelmélet, sakk világa és meglátások blogja

Eurochess
Elmélet, gyakorlat, tanulás, és amit tudni akarsz a sakkról.

Hevessakk
A Heves megyei Sakkszövetség hivatalos honlapja

Agriasakk
Az egri sakkozók honlapja

Boricsev Oleg
Oleg Boricsev 4 nyelvű honlapja

Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
Mellár Mihály gondolatai a kitalált középkorról.

Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
Mellár Mihály gondolatai a Atlantiszról.

Tomory Gábor Néptánciskola
A Tomory Gábor Néptánciskola több mint húsz éve foglalkozik a gyermekek táncos képzésével egészen óvodás kortól kezdve.

Borostyán Néptáncegyüttes
A Tomory Gábor Néptánciskola rangidős csoportja a Borostyán Néptáncegyüttes. A jelenlegi együttes az egykori Lókötő, Tűzkerék és az Ördögszekér Utánpótlás táncosaiból tevődik össze. 2010 tavasza óta viseli a Borostyán nevet.

Csibészke Néptáncegyüttes
A Csibészke Néptáncegyüttes 2002-ben alakult Gyöngyösön. 2009 nyarán kibővült az egykori gyöngyöshalászi Szemfiles Néptáncegyüttes táncosaival. Az együttest 11-14 éves tehetséges gyermekek alkotják, létszáma huszonhét fő.

Mákvirág Néptáncegyüttes
A Mákvirág Néptáncegyüttes 2005-ben alakult Gyöngyösön. Jelenleg 9-12 éves gyermekekből áll, létszáma harminchat fő.

A gyöngyösi Ringsted utca oldala
Szűkebb pátriánk, városunk különleges jellegzetességgel bíró Ringsted utca oldala.

Évelő növények, évelő virágok
Mocsáry Pál Évelőkertészete, Tárnok

UNIX-időbélyeg kiszámítása
UTC alapú UNIX időbélyeg kiszámítása, története

Egyszerű játékok a sakktáblán
Vegyél egy táblát, pepitát

Szkíta Főnix
Mellár Mihály oldala

The Scythian Phoenix
Mellár Mihály angol nyelvű oldala


Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 13018 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:7
Látogatók összesen 2 alkalommal szóltak a fórum 2 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Kívánchi
Csaklassan
meresz
szandi
baidu