Visszalépés a kezdőlapra Kisbíró: A községi előjáróságokon altisztszerű alkalmazott. Nevével ellentétben igazságszolgáltatási jogköre nem volt, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett. A községi adminisztrációt segítette, például kidobolta a községi rendelkezéseket, hirdetményeket, hivatalos iratokat kézbesített. Emellett felügyelte a helyi és országos rendeletek végrehajtását, jó néhány helyen 3-5 botütésig büntethetett is. Például, egykor a kocsmák zárását nem törvény ügyelte, hanem a helyi rendelet. Így gyakran a kisbíró megjelenése ugrasztotta ki a későig maradó vendégeket, az utolsók hátán meg-meg táncoltatva botját. www.kisbiro.hu:
Közhírré tétetik!


Főmenü
 FŐOLDAL
 Kicsi lexikon
 Fórumok és egyéb lomok
 Linkek, társoldalak
 Honlap statisztika

Keresés



Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Naptár

Könyvajánló

Statisztika
Te vagy itt a(z)
12792
látogató!
Ma  686,
ebben a hónapban
6970 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 22 vendég olvas minket.


Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  
 

'KICSI LEXIKON'

A lexikon elsősorban olyan kifejezéseket ismertet, amelyek valamilyen módon kapcsolódik az itt található honlapokhoz és a meghatározása feltehetőleg nem fog változni. A szójegyzék tematikája sem szigorúan kötött, sőt...


Szójegyzék

 Álmos  Angolszász mértékegységek  Anonymus  Apokrif iratok  aranyszám  Árpád  Árpád-ház  Attila  Beda Venerabilis  betlehemi csillag  Bibliai mértékegységek  Cassiodorus  census  computus  Dionysius Exiguus  egyházi év  Emese álma  epakta  éra  év  évkezdet  évkezdő nap  évszámítás  Gergely-naptár  gesta  Gesta Hungarorum  Görög ábécé  Görög számnevek kémiai képletekben  Hajók űrtartalmának mértékegységei  Háromkirályok  Hérodotosz  hét (naptári)  hét törzs  Hidzsra  hiteleshely  Hold  holdfázis  holdfogyatkozás  holdtölte  Hőmérséklet átszámítások  hónap  hónapnevek  Hónapok nevének jelentése  honfoglalás  honfoglaló magyarság és a kereszténység  hunok  húsvét  húsvéthétfő  húsvéti idő  húsvéti vita  húsvétszámítás  húsvétvasárnap  időszámítás  idus  indikció  Inter Gravissimas  iszlám naptár  julián naptár  kalendae  kalendárium  Kálti Márk  Képes Krónika  kettős honfoglalás  Kézai Simon  Korai középkor (5–10. század)  kortan  László Gyula  Lukács evangélista  Lukács evangéliuma  mágusok  Mani  manicheizmus  Márk evangélista  Márk evangéliuma  Máté evangélista  Máté evangéliuma  mezopotámiai naptár  Mohamed  monumentum ancyranum  Morzeábécé  nap  napjelölés  napkeleti bölcsek  naptár  naptárreform  népszámlálás  niceai hitvallás  niceai zsinat  nonae  Nyesztor-krónika  Nyomdai betűméretek  Ógörög mértékegységek  örmény időszámítás  Pilóták betűző ábécéje  pontifex  precesszió  Régi magyar mértékegységek  Régi római mértékegységek  római időszámítás  római naptár  Római számok  SI előtétszavak  SI nemzetközi mértékegységrendszer  SI-n kívüli, de használható mértékegység  székelyek  szkíták  Szoszigenész  Teres Ágoston  tihanyi alapítólevél  Vízkereszt 
 
    

   
 
mezopotámiai naptár

mezopotámiai naptár: Az ókori Mezopotámiában a Kr. e. 4/3. évezred fordulója és a Kr. u. 1. sz. között - amíg a klasszikus mezpotámiai műveltség és ennek ékírásos írásbelisége eleven volt (sumér, babiloni, asszír, perzsa, hellénisztikus és parthus kor) - nagyjából azonos naptári rendszert használtak, még ha a rendszernek számos helyi változata élt is. Az időszámítás 3 elemi egysége a nap, a hónap és az év. Az ékírás megfelelő jeleivel már a legkorábbi írásos emlékeken is találkozunk; igaz, az év később bukkant föl. A ~i rendszer a Kr. e. 3. évezred közepén a sumér okmányokban már kifejlett állapotában látható, ide értve a naptári ünnepek rendszerét is. - 1. A nap Mezopotámiában mindig napnyugta után kezdődött, estétől estéig tartott. A pontos kezdetet az újhold (szarv) koronájának láthatóvá válása jelölte ki, de a pontosságra csak a hónap eme első napján volt szükség. A perzsa korban asztronómiai számítások céljára papíron (agyagon!) számoltak az éjféli napkezdettel is: az éjfél az este és a reggel közötti idő közepe volt. - A keltezéshez stb. nemigen, a szertartási naptárban annál inkább használtak a napnál kisebb időegységeket is. A nap fölosztásának elve egyszerű: mind a nap, mind az éjjel 3 őrségre oszlik (en-nun: massartu). Az éjszakai őrségek: „csillag(ok) kelte", „középső", „pirkadat", ill. egyszerűen „első" stb. A nappali őrségeké pedig: „reggel", „dél", „alkony" v. ugyancsak „első" stb. Leginkább a „dél" szerepel szövegeinkben (an-bar: muslalu). Ezzel a beosztással együtt járt, hogy az őrségek hossza évszakonként más és más volt. A nap járásától független időmérési eszközök (homokóra, vízóra stb.) használata nyomán szűk körben elterjedt egy állandó időegység használata is: az „óra" v. modern ford-okban inkább „nagy-" v. „kettősóra" a nap 1/12 része. Közönségesen legfeljebb csak a nappal v. az éjszaka első órájáról beszéltek, és a későbbi órákat csak csillagászati megfigyelések stb. alkalmából említették, nyilván mert technikai eszköz nélkül nem tudták órákban mérni az időt. Az asztronómusok viszont használtak még egy kisebb egységet is, az „óra" 1/30 részét (a mi számításunk szerint 4 perc). Érdemes megjegyezni, hogy a babiloni óra és perc a mértékrendszerben a kör felosztásához (fok) hasonlít a leginkább, ami talán azt jelzi, hogy a nap időtartamának elvont tagolásához valamifajta napóra, gnómon adta a szemléleti mintát, és az említett technikai eszközöket csak a folyamatos és egyenletes mérés, kiváltképpen az éjszakai megfigyelések céljára fejlesztették ki. -

2. A hónap Mezopotámiában kapcsolódott a →holdhoz: mindkettőre ugyanazt a szót használták, s a hónap pontosan igazodott a hold járásához. A naptári hónap első napja, mindig az a nap, amelyen a holdsarló először látható. Mezopotámiában ezért nagy figyelmet fordítanak az újhold megfigyelésére. Az újasszír kir. udvar rendszeres megfigyeléssel bízott meg képzett tudósokat, s ezek nyomban jelentették, írásban, vidékről is, hogy látták a holdat, az új hó első napja van. A hónap természetes hossza, az estét véve kezdőpontnak, hol 29, hol 30 nap, s az újhold napját nem tudták előre kiszámítani, még kísérletet is csak a Kr. e. 7. sz. táján tettek erre, ezért a hónapok vége körül némi bizonytalanság volt. A gyakorlati életben, amennyire látjuk pénzügyleteknél s a csillagtudományban is, mindig 30 napos hónapokkal számoltak. A hold ura, Szin isten nevét az ékírásban - többek között - a 30 jelével írták. A hellénisztikus korban már pontos számítások készülhettek, igaz, csakis elméleti-tud. célokra. - A hónapok neve eredendően az adott időszak munkáira v. évről évre ismétlődő eseményeire utal. Az idők folyamán azonban a név elveszítette ezt a közvetlen kapcsolatot, s bármit jelentsen is, elvont elnevezéssé vált. A ~ hónapnevei még így is érdekesek, mert amennyire érteni v. magyarázni tudjuk őket, a naptári rendszer életközegét ismerhetjük meg bennük. A Kr. e. 3. évezredben a nagyobb városokban külön rendszereket használtak. Országos jelentőségre Nippur hónapszámítási rendszere emelkedett, a Kr. e. 3. évezred végétől ált. használták. Helyi eltérések, főként a peremvidékeken, később is akadtak. - A nippuri hónapnevek, kissé egyszerűsítve a rendszert, így hangzanak sumérül és - ahol ismerjük a jelentést - m. ford-ban, magyarázatok nélkül: I. bara-zag-garra, a szentély(ben) kezdet (!) csinálás; - II. gu-sisa, ökör befogás; - III. sigga, tégla/vetés; - IV. su-numunna, magvetés; - V. izi(?)-garra, tűz lobbanás (=hőség); - VI. kin-innin, Innin (Inanna/istennő) műve; - VII. du-kug, fénylő (szent) domb; - VIII. apin-dua, az eke kivitele; - IX. gan-gan-e, szántani kimenés; - X. ab-ba-e, a vének kivonulása (?); - XI. ziz-a, tönkölybúza; - XII. se-gur-kud, gabona aratás. - E ford-ok, amennyiben helyesek, csak ellentmondások árán illeszthetők be a parasztgazdasági évbe, alapjában véve mégis a „munkák és napok" rendje él bennük. A sumér hónapnevek, e nemben a legrégibbek, a paraszti életmód főbb eseményeihez és munkáihoz kapcsolódó szert-ok, ünnepek emlékét őrzik. -

A Kr. e. 2. évezred elején Babilóniában kialakult a hónapnevek akkád nyelvű változata. Ezek mellett a (nippuri) sumér neveket csak mint szójeleket használták, rövidebb alakjukban, mint amikor mi azt írjuk: VIII., és úgy olvassuk, hogy augusztus. A babiloni hónapnevek: I. nisannu, kezdet; - II. ajaru, sarjadás; - III. simanu, időpont; - IV. du'uzu, Du'úzu (Tammúz) (isten) (hava); - V. abu, „(?)"; - VI. ululu, „(?)"; - VII. tasritu, kezdés; - VIII. arahsamna, nyolcadik hónap; - IX. kislimu, „(?)"; - X. tebetu, „(?)"; - XI. sabatu, dermedt; - XII. addaru, borult; - A szökőhónapok rendjét legkésőbb a Kr. e. 3. évezred végén úgy szabályozták, hogy ha szükségessé vált a 13. hónap, ezt v. a VI., v. a XII. után iktatták be, s a neve is ennek megfelelően ululu II (sanu), „második ululu", ill. addaru II v. - ritkábban - „szökő-addaru", „későbbi addaru" is. - A hónapnál kisebb naptári egységet Mezopotámiából nem ismerünk. Egyetlen kivétel a Kr. e. 2. évezred eleji Asszíria és a kis-ázsiai asszír keresk. telepek, ahol a gazd. életben és jogban 5 napos időszakokkal számoltak (hamustu); minden hónap 6 ilyen 5 napos periódusra tagolódott, s a hamustu nem lépte át a hónap végét. - A hónap napjai közül csak azoknak volt nevük, amelyekre a hold fázisváltásai estek. Az első nap: „hónap (elseje)" (arhu); a 7. nap: „hetedike" (sebutu); a 15. nap: „telehold" (tkp. „kiteljesedés" - sapattu, sabattu); végül, a 28. nap: „eltűnés" (szó szerint: „elsodrás" - bubbulu). A 3. negyed napja jeltelen. Alkalmilag a hónap bármely más napja is kaphatott nevet, arról az ünnepről, amely aznapra esett. -

3. Az évet az évszakok ismétlődése jelölte ki. Ez a természetes v. tapasztalati év. Időtartama azonban sohasem eléggé meghatározott ahhoz, hogy naptári egységnek lehessen tekinteni. Mezopotámiában a naptári év (mu: sattu) mindig egész számú (hold)hónapokat magába foglaló mesterséges egység. A holdhónapokból fölépülő év azonban már rövid idő alatt észrevehetően eltávolodott az évszakok rendjétől. Ezen csak a (természetes) év és a 29 v. 30 napos hónapok arányának állandó összeigazítása segíthet. Mezopotámiában a Kr. e. 3. évezred utolsó harmadától kezdődően ált. használt módszer volt erre az intercalatio, ti. szökőhónapok beiktatása. Szökő- v. szó szerint: „többlet"-hónap (dirig: watru) esetén, a szokásos 12 helyett, 13 (nagy ritkán 14) hónapból áll az év. A naptári év és az évszakok összhangját azonban csak a napév figyelembe vétele révén lehet megteremteni. A napév fölismerésének első jele, hogy a Kr. e. 3/2. évezred fordulójától kezdve a szökőhónapok a VI. v. a XII. hónapot követték, ti. nyilván tekintettel voltak az őszi, ill. a tavaszi napéjegyenlőség időpontjára. Ez a naptári rendszer állandó figyelmet kívánt. A szökőhónapot mindig az uralkodó jelölte ki, nyilván tudósainak tanácsára és rendszerint az előző hónap folyamán. A szökőhónapok rendszerével a mezopotámiai év - az egész naptár - mozgó jelleget kapott. Ebben a rendszerben a legfontosabb feladat az évkezdet meghatározása. A naptári év első napját minél közelebb akarták tudni a tavaszi napéjegyenlőséghez. Eszményi az, ha niszannu 15. - mely nap, mint láttuk telehold - a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte. Tekintve, hogy a naptár kiigazítására a szökőhónap(ok) szolgált(ak), s így a változtatások legkisebb egysége a holdhónap volt: ezt az eszményt próbálgatással nehéz volt csak megközelíteni is. Több évet felölelő számításokra volt szükség. - Az évek számontartására Mezopotámiában a Kr. e. 3. évezred utolsó harmadában a kir. írnokok a leginkább kézenfekvő elemi eljáráshoz folyamodtak: elnevezték őket, mint a hónapokat, ill. mint az embereket, mert az évek nevei nem ismétlődtek. Nevet kapott minden év (maga az év szó is a név szóból jön a sumérben), rendszerint a folyó - v. megelőző - év valamely fontosabb eseményéről. A nevekből azután jegyzékek készültek, s a jegyzékeket utóbb uralkodók szerint rendszerezték. Asszíriában a Kr. e. 2. évezred elején az évek a legfőbb áll. méltóságok nevét kapták, meghatározott rend szerint. Csak a Kr. e. 2. évezred 2. felében alakult ki Babilóniában az a rendszer, hogy az éveket a kir-ok uralkodási évei szerint számozzák (az első év a trónralépést követő újévkor kezdődött, ami korábban volt, a csonka év, „a királyság kezdete"). Később is megmaradt ez a gyakorlat. Bár a Kr. e. 1. évezredben Asszíria is átvette, itt nem szorította ki a régit teljesen, így Asszíriában mindvégig megmaradt az évnek nevet adó (eponymos) méltóságok (limu) nevével való keltezés. - Az évek neve v. sorszáma, a soros méltóság neve nem más, mint azonosítási kód, amelyre esetleg csak sokkal később lesz szükség. Keltezésnél Mezopotámiában rendszerint a következő rendben közlik az adatokat: hónap, nap, év. Utólagos hivatkozásokban, a gyér tört. forrásanyagban is, az évszám (kód) kerül az élre. - Szép emléket állít a klasszikus ~nak a babiloni világteremtés-eposz, az Enuma elis („Amikor fönn..."), amelyben az V. tábla 1. szakasza a mindenség naptár szerinti rendjét mutatja be. Marduk isten az istenek égi jelképe, a csillagok, ill. az égi pályák után először a holdat teremti meg, rábízza az éjszakát, feladatául adja a hónap kezdő napjának kijelölését. -

4. A perzsa kortól kezdődően Babilóniában, részben a csillagtud. szükségleteitől (előrejelzések) is hajtva, keresni kezdték a lehetőséget a napév és a holdhónapok pontosabb egyeztetésére, azaz a szökőhónapok problémájának megoldására. A cél az volt, hogy egy olyan időszakot találjanak, amelyben meghatározott számú szökőhónap összhangot tart az évek és a hónapok sorozatai között. A Kr. e. 6. sz. utolsó harmadában évtizedeken át egy 8 éves ciklust alkalmaztak, ebben összesen 3 szökőhónap volt, a 2., 4. és 7. évben. Más időszakokról is van tudomásunk, de nagyobb jelentőségre csak a Kr. e. 5. sz. legelején bevezetett 19 éves ciklus tett szert. Ebben összesen 7 szökőhónap volt, mégpedig a 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évben, s az utolsó előtti évtől eltekintve, melyre 2 alulu esett, mindig második addaruval. Ezt a naptári rendszert a Kr. e. 4. sz. végéig mind okmányokból, mind asztronómiai följegyzésekből ismerjük, ezután már csak az utóbb említett szöveganyagból, de mindenesetre ékírásos változatában egészen a Kr. u. 1. sz. végéig. - Az ünnep (ezen: isinnu) Mezopotámiában mindig a naptár - hónap, nap - által meghatározott időpont; maga a szó is ez: '(előre meghatározott) időpont'. Így az ünnepeknek szigorú naptári rendje van, hónapról hónapra, s minden ünnep, az évkezdet időpontjától függvén, mozgó jellegű. Amúgy a naptár tele van a számos isten kisebb-nagyobb ünnepével, ezek többnyire csak a megfelelő tp-ok papi személyzetét érintik. Szertartási értelemben kétségkívül ünnep - és a többi napra eső más ünnepeknél jelentősebb - a „hetedike" és a hónap közepén a „telehold". Az első „bal(szerencsés) nap"-nak számít, számos tilalom fűződik hozzá (munka, tevékenység, étkezés, öltözködés, viselkedés terén), mint egyébként a hónap több más napjához is; a második ellenben valóságos „kiteljesedés" és ünnepi nyugalom, babiloni sabbat. Több ünnep előtt külön kis-ünnepnek számít az (elő-)este (nubattu). Mind a szert-ban, mind a nép számára a legnagyobb ünnep az újév több napon át tartó ünnepsége (akitu), tp. szert-ok sorozata, ünnepi menet, karneváli vigalom az utcákon. Az ünnepek rendjét a papság számára külön kézikv-ek foglalták össze, a hónaptudományi (ménológia) munkák a hónapok, a naptudományi (hémerológia) munkák pedig a napok szerint csoportosítva. - A ~ még ma is eleven hagyomány, bár természetesen csak a hatása él. Irakban, az egykori Asszíria ter-én, az újév-ünnep asszír hagyománya sajátos színt visz újabb keletű vallások (mandeus, iszlám) tavaszi termékenységi szert-aiba. A gör-róm. és iszlám alapokon kialakult eu. naptártud. változatlanul babiloni elvek alapján osztja a napot kisebb egységekre, s a szökőévek rendszere is végső soron a babiloni naptár ált. elvein alapul. - Jellegzetesen babiloni vonásokat mutat a zsidó naptár, amelynek főbb vonásai a babiloni fogság idején, de már korábban is erős babiloni hatás alatt formálódtak, s amely ezt az örökséget a zsinagógai naptárban nagyjából változatlanul őrzi. Csak fölsoroljuk a zsidó naptár főbb babiloni elemeit, a fenti tárgyalás sorrendjében: esti napkezdet; a holdsarló első láthatósága mint a hónap kezdete; a hónapok neve, kivétel nélkül; a sabbat neve; az ünnep esti szert-ok; 19 é. naptári ciklus stb. A zsinagógai naptár újabb szabályai is rendre követik a hagyomány szellemét. Ko.G.

Landsberger, B.: Der kultische Kalender der Babylonier und Assyrer (Leipziger Semitische Studien, 6, I-II) Leipzig, 1915. - Meissner, B.: Babylonien und Assyrien. Heidelberg, 1925. II:394. - Pallis, S. A.: The Babylonian Akitu Festival. Kobenhavn, 1926. (Det Kgl. Danske Videnskabernes Selskab. Hist-fil. Meddelelser, 12, I) - Dávid A.: Bábel és Assur. Művelődés. Bp., 1928. II:170. - Langdon, S.: Babylonian Menologies and the Semitic Calendars (The Schweich Lectures of the British Academy, 1933). London, 1935. - Reallexikon der Assyriologie 1938. II:131, 412; V:297; VI:77. - Labat, R.: Hémérologies et ménologies d'Assur. Paris, 1939. - Waerden, B. L. van der: Die Anfänge der Astronomie. Erwachende Wissenschaft. II. Groningen, 1965. - Neugebauer, O.: A History of Ancient Mathematical Astronomy. I-III. (Studies in the History of Mathematics and Physical Sciences, 1.) Berlin, 1975. - Huber, P-J.: Astronomical Dating of Babylon I and Ur III. (Monographic Journals of the Near East: Occasional Papers, 1, IV) (Malibu, CA, Undena, 1982) - Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás. Bp., 1983. - Neugebauer, O.: Astronomy and History. Selected Essays. New York, 1983. - Parpola, S.: Letters from Assyrian Scholars to the Kings Esarhaddon and Assurbanipal, I-II. (Alter Orient und Altes Testament, 5, I-II) (Kevelaer, 1970/1983)




Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2010.03.01. 09:01
Elolvasva
111
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

 
    

  
 
A fórum címe
Módosítás dátuma
Módosító neve
 Vendégkönyv
06.27. 04:53
webmester
 Honlap és dolgai
06.24. 03:46
SzekeresS
 
    


Az embernek önmagáért kell léteznie. Nem áldozhatja fel magát másokért, és másokat sem áldoztathat fel öncélúan, saját érdekei nevében.

(Ayn Rand)



Generálás ideje: 0.11 mp 
Honlapok
www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
Saját kezelésű honlapok, és egy eredeti portálmegoldás összefogó oldala.

Eltévedt időszámítás
A kitalált középkor logikus megoldása.

Szekeres Anna Fotó
Szekeres Anna fotós blogja

Mocsáry Évelőkertészet
Évelő virágok kertészete, kertépítők és viszonteladók számára.

Mlinkó István Általános Iskola, Eger
Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium honlapja

Elektro-Tec, Gyöngyös
Fehér József: FÉG gázkazánok vezérlő elektronikáinak gyártása és javítása. Pótalkatrészek gyártása és javítása

Ősmagyar nyelvek
Nyelvemlékek, hagyományőrzés

Meglátások
Kitalált középkor, térelmélet, sakk világa és meglátások blogja

Eurochess
Elmélet, gyakorlat, tanulás, és amit tudni akarsz a sakkról.

Hevessakk
A Heves megyei Sakkszövetség hivatalos honlapja

Agriasakk
Az egri sakkozók honlapja

Boricsev Oleg
Oleg Boricsev 4 nyelvű honlapja

Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
Mellár Mihály gondolatai a kitalált középkorról.

Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
Mellár Mihály gondolatai a Atlantiszról.

Tomory Gábor Néptánciskola
A Tomory Gábor Néptánciskola több mint húsz éve foglalkozik a gyermekek táncos képzésével egészen óvodás kortól kezdve.

Borostyán Néptáncegyüttes
A Tomory Gábor Néptánciskola rangidős csoportja a Borostyán Néptáncegyüttes. A jelenlegi együttes az egykori Lókötő, Tűzkerék és az Ördögszekér Utánpótlás táncosaiból tevődik össze. 2010 tavasza óta viseli a Borostyán nevet.

Csibészke Néptáncegyüttes
A Csibészke Néptáncegyüttes 2002-ben alakult Gyöngyösön. 2009 nyarán kibővült az egykori gyöngyöshalászi Szemfiles Néptáncegyüttes táncosaival. Az együttest 11-14 éves tehetséges gyermekek alkotják, létszáma huszonhét fő.

Mákvirág Néptáncegyüttes
A Mákvirág Néptáncegyüttes 2005-ben alakult Gyöngyösön. Jelenleg 9-12 éves gyermekekből áll, létszáma harminchat fő.

A gyöngyösi Ringsted utca oldala
Szűkebb pátriánk, városunk különleges jellegzetességgel bíró Ringsted utca oldala.

Évelő növények, évelő virágok
Mocsáry Pál Évelőkertészete, Tárnok

UNIX-időbélyeg kiszámítása
UTC alapú UNIX időbélyeg kiszámítása, története

Egyszerű játékok a sakktáblán
Vegyél egy táblát, pepitát

Szkíta Főnix
Mellár Mihály oldala

The Scythian Phoenix
Mellár Mihály angol nyelvű oldala


Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 12792 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:7
Látogatók összesen 2 alkalommal szóltak a fórum 2 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Kívánchi
Csaklassan
meresz
szandi
baidu