Visszalépés a kezdőlapra Kisbíró: A községi előjáróságokon altisztszerű alkalmazott. Nevével ellentétben igazságszolgáltatási jogköre nem volt, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett. A községi adminisztrációt segítette, például kidobolta a községi rendelkezéseket, hirdetményeket, hivatalos iratokat kézbesített. Emellett felügyelte a helyi és országos rendeletek végrehajtását, jó néhány helyen 3-5 botütésig büntethetett is. Például, egykor a kocsmák zárását nem törvény ügyelte, hanem a helyi rendelet. Így gyakran a kisbíró megjelenése ugrasztotta ki a későig maradó vendégeket, az utolsók hátán meg-meg táncoltatva botját. www.kisbiro.hu:
Közhírré tétetik!


Főmenü
 FŐOLDAL
 Kicsi lexikon
 Fórumok és egyéb lomok
 Linkek, társoldalak
 Honlap statisztika

Keresés



Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Naptár

Könyvajánló

Statisztika
Te vagy itt a(z)
13091
látogató!
Ma  98,
ebben a hónapban
7269 látogató volt.
Jelenleg
2 regisztrált tag
és 46 vendég olvas minket.


Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  
 

'KICSI LEXIKON'

A lexikon elsősorban olyan kifejezéseket ismertet, amelyek valamilyen módon kapcsolódik az itt található honlapokhoz és a meghatározása feltehetőleg nem fog változni. A szójegyzék tematikája sem szigorúan kötött, sőt...


Szójegyzék

 Álmos  Angolszász mértékegységek  Anonymus  Apokrif iratok  aranyszám  Árpád  Árpád-ház  Attila  Beda Venerabilis  betlehemi csillag  Bibliai mértékegységek  Cassiodorus  census  computus  Dionysius Exiguus  egyházi év  Emese álma  epakta  éra  év  évkezdet  évkezdő nap  évszámítás  Gergely-naptár  gesta  Gesta Hungarorum  Görög ábécé  Görög számnevek kémiai képletekben  Hajók űrtartalmának mértékegységei  Háromkirályok  Hérodotosz  hét (naptári)  hét törzs  Hidzsra  hiteleshely  Hold  holdfázis  holdfogyatkozás  holdtölte  Hőmérséklet átszámítások  hónap  hónapnevek  Hónapok nevének jelentése  honfoglalás  honfoglaló magyarság és a kereszténység  hunok  húsvét  húsvéthétfő  húsvéti idő  húsvéti vita  húsvétszámítás  húsvétvasárnap  időszámítás  idus  indikció  Inter Gravissimas  iszlám naptár  julián naptár  kalendae  kalendárium  Kálti Márk  Képes Krónika  kettős honfoglalás  Kézai Simon  Korai középkor (5–10. század)  kortan  László Gyula  Lukács evangélista  Lukács evangéliuma  mágusok  Mani  manicheizmus  Márk evangélista  Márk evangéliuma  Máté evangélista  Máté evangéliuma  mezopotámiai naptár  Mohamed  monumentum ancyranum  Morzeábécé  nap  napjelölés  napkeleti bölcsek  naptár  naptárreform  népszámlálás  niceai hitvallás  niceai zsinat  nonae  Nyesztor-krónika  Nyomdai betűméretek  Ógörög mértékegységek  örmény időszámítás  Pilóták betűző ábécéje  pontifex  precesszió  Régi magyar mértékegységek  Régi római mértékegységek  római időszámítás  római naptár  Római számok  SI előtétszavak  SI nemzetközi mértékegységrendszer  SI-n kívüli, de használható mértékegység  székelyek  szkíták  Szoszigenész  Teres Ágoston  tihanyi alapítólevél  Vízkereszt 
 
    

   
 
év

év (lat. annus, gör. eniaktosz, héb. sana): időtartam, mely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot. - Csillagászatilag többféle ~ van, legfontosabb a →trópikus napév, amely 2 egymást követő tavaszi napéjegyenlőség között eltelt idő. Jelenlegi naptárunk is ezen alapszik. - A Nemzetk. Csillagászati Unió (IAU) 1955: Dublinban tartott IX. Kongressz-án az 1900. trópikus ~ hosszát 365 nap 5 óra 48 perc és 45,974 mp értékben határozták meg. - A →kortanban azt a naptári ~et, amely csak a Nap látszólagos égi pályájára van tekintettel, napévnek, amelyik csak a holdfázisokra, holdévnek, amelyik mindkettőre tekintettel van, luniszoláris ~nek nevezik. - A naptári ~nek a trópikus ~ hosszával való egyeztetése szökőnapok beiktatásával (intercalatio) történik. Azt az ~et, amelyikben nincs betoldás, közönséges ~nek, amelyikben van, szökő~nek nevezik. - 1. Egyiptomban az eredetileg mezőgazd. jellegű naptárban a Nílus 2 egymást követő áradása közötti idő határozta meg az ~ hosszát. Az áradás kezdete csekély időbeli ingadozással nagyjából megegyezik a Sziriusz (Szóthisz v. Kutya csillag) héliakus keltével, ami Alsó-Egyiptomban a mi naptárunk szerinti júl. 19: röviddel napkelte előtt volt látható a K-i égbolton. Két héliakus feltűnés között pontosan 365 nap telik el, vagyis a trópikus ~ hosszánál közel 1/4 nappal rövidebb idő. E durva közelítési hiba miatt mozgott az egyiptomi ~. Minthogy kiegyenlítést (intercalatio) nem alkalmaztak, 4 ~enként 1 nappal előbbre csúszott az ~ kezdetét jelző csillagászati jelenség, és az eredeti ~kezdettel való egybeesés csak 1460 ~ (egy Szóthisz-periódus) eltelte után következett be ismét. Az egyiptomi mozgó ~ 3 évszakból (áradás, vetés, termésbetakarítás), ezek mindegyike 4, 30 napos hónapból állott. A fennmaradó 5 napot (az ún. epagomenákat, amik egy etiológiai mítosz szerint egyiptomi istenségek születésnapjai) az ~ végéhez csatolták. - A polgári ~et a csillagászati ~vel egy 4 ~enként beiktatandó szökőnappal próbálta Kr. e. 237: összhangba hozni III. Ptolemaiosz Euergetész (canopusi dekrétum), de a 3. évezred óta változatlan naptár megreformálásának kísérlete a papság ellenállása miatt meghiúsult. A Iulius Caesar szerinti reform szerint javított ~et Kr. e. 26: Augustus cs. vezette be Egyiptomba, jóllehet a mozgó ~et továbbra is használták. Ekkor állapították meg, hogy az ~kezdő Thot hónap első napja mindig aug. 29/30-ra essen. Az ünnepi naptár valószínűleg - a predinasztikus kor óta használatos - hold~ekhez igazodott. - 2. Mezopotámiában a →sumérok a Kr. e. 4. évezred óta ismerték a luniszoláris ~et, amit 12, egyenként 30 napos hónapra osztottak. A holdhónapoknak a nap~vel való egyeztetését - egy máig sem kellően ismert - korrekcióval oldották meg. A babiloni 354 napos hold~ 12, váltakozva 29 ill. 30 napos hónapot tartalmazott. A trópikus ~ hosszával szemben fönnálló különbség kiegyenlítésére - minden 2. v. 3. ~ben - egy szökőhónapot iktattak be. Kb. a Kr. e. 3. évezred 2. felétől a betoldásra akkor került sor, amikor az időeltolódás már szembeötlő volt. A Kr. e. 534: megszűnt alkalmi intercalatiókat mat. ismeretekkel megalapozott ciklikus betoldás váltotta fel. A 19 ~es ciklus használata a perzsa korban, Kr. e. 384-től honosodott meg. E rendszer a ciklus 19 ~e alatt 7 szökőhónapot iktatott be. A babiloni ~ tavasszal, Niszanu hónapban (márc-ápr.) kezdődött. Tasritu hónap nevének jelentése ('kezdet') azonban arra enged következtetni, hogy a korai időkben ősszel kezdték az ~et. - 3. A zsidóknál az ~ ősi semita formája föltehetőleg 7 - egyenként 50 napos - földművelési időszakból állt, amihez még 14-16 napot csatoltak. Vsz. ennek nyomait őrzi az ÓSz-ben a Lev 23,15 és a MTörv 16,9. A zsidók hold~e tizenkettő 29 és 30 napos holdhónapot tartalmazott (vö. 1Kir 4,7; 1Krón 27,15; Jer 52,31; Ez 32,1). A nap~ hosszával szemben fönnálló túl nagy eltérés kiegyenlítése végett 8 ~enként 3 (19 ~enként 7) pót (szökő)hónapot (2. Adaru-t) iktattak be; ennek eredménye a luniszoláris ~. A megfigyelésekre támaszkodó betoldásokat az úsz-i korban a →főtanács határozta meg, annak figyelembevételével, hogy a →pászka ünnepe ne kerüljön a tavaszi napéjegyenlőség utáni időre. Kr. u. 66-70: a →zsidó háború, majd 132-135: a →Bar Kohba-fölkelés szétzilálta a naptári rendszert. Ált. érvényű rendezését a Kr. u. 4. sz: hajtották végre II. Hillel rabbi alatt. E század derekától jött használatba a 19 ~es, ún. Meton-ciklus, amelyben meghatározott sorrendben 12 közönséges és 7 szökő~ váltotta egymást. - Az öt különböző betoldási szabály (dechijot) figyelembevételének következtében e rendkívül komplikált naptárban 6 féle ~hossz lehetséges: a közönséges ~ek 353, 354 v. 355, a szökő~ek 383, 384 v. 385 napot tartalmaznak. A kultikus ~ eredetileg ősszel kezdődött Tisri havában (Kiv 23,16; 34,22). A kánaánita és az ÉNy-i semita népek körében volt elterjedt ez az ~kezdet, s vsz. tőlük vették át a zsidók a bírák korában. A késői kir-korban (II. Jeroboám óta?) - hasonlóan a babiloni gyakorlathoz - Niszan 1. (márc/ápr.) lett a kultikus és a polg. ~ kezdete (vö. Jer 36,22; Ez 45,18), míg a fogság után áttértek a polg. ~ őszi kezdetéhez. - A kumráni →esszénusok kultikus naptára a nap~. A 364 napos, 52 hétből álló ~ben minden ~negyed első 2 hónapja 30 napot, a 3. hó 31 napot tartalmazott, ami azzal az előnnyel járt, hogy az ~ kezdőnapja és a lit. ünnepek a hétnek mindig ugyanarra a napjára estek. Az ort. zsidóság számára a tiszta szoláris ~ használata teljesen idegen volt, de nem ismeretlen (vö. Ter 5,23; 7,11 és 8,14). A 364 napos nap~et - a kumráni leleteken kívül - csak néhány apokrif irat (Hénoch kv-e, Jubileumok kv-e) említi. - 4. A görögöknél a nap~ről Thálésszel kezdődően vannak adatok. A luniszoláris ~ bevezetésére a Kr. e. 6. sz. közepén került sor. A hold- és a nap~ közötti különbség kiegyenlítésére időről időre egy 30 napos hónapot kellett beiktatni. A vsz. krétai eredetű 8 é. ciklus (oktaeterisz) minden 3., 5. és 8. ~e 13 hónapos szökő~ volt, a többi 12 hónapot tartalmazott. Ez a rendszer azonban 8 ~enként 1,59 nappal több volt. Kr. e. 432: Meton a régi időszámítás helyett 19 ~es ciklus bevezetését javasolta, de ezt csak a Kr. e. 4. sz. 2. felétől kezdték használni. Ebben a rendszerben 12 közönséges hold~ mellett 7 szökőhold~ volt, ami 219 ~ alatt eredményezett - a nap~hez képest - 1 napos különbséget. (A Meton féle ~ átlagos hossza: 365,26 nap). A későbbi reformok még ezt a hibát is tovább csökkentették: a Kr. e. 4. sz: Kallipposz egy 76 ~es periódussal (átlagos ~hossz: 365,25 nap), Kr. e. 125 k. a csillagász Hipparkhosz egy 304 ~es ciklussal (átlagos ~hossz: 365,246 nap) számolt. A kis gör. városállamok ~használata a reformok ellenére sem volt egységes, pl. a betoldást gyakran önkényesen hajtották végre. Az ~kezdet is különböző volt: Milétoszban az ~et Boedromion havában (szept/okt.), az attikai ~et Hekatombeion hónapban (jún/júl.) kezdték. Miután a róm. birod. hódítása elérte a gör. városállamokat, a hódítók naptára lett a hivatalos. -

5. A rómaiaknál - az antik szerzők (pl. Fulvius, Censorinus, Macrobius stb.) vélekedésével ellentétben - nagyon kérdéses, hogy kezdetben (a Kr. e. 8. sz. dereka óta) 10 hónapos, 304 napos ~ük lett volna, már csak azért is, mert ez sem a Nap keringéséhez, sem a holdfázisokhoz nem illeszkedik. Ezt a naptárat Numa Pompilius idején, a Kr. e. 7. sz: megreformálták: az ~hez még 2 hónapot csatoltak, és meghatározták a hónapok hosszát. Az ún. Caesar előtti v. Numa-féle ~ 12 holdhónapot és 355 napot tartalmazott. A nap~vel való összeegyeztetése végett a közt. korától másod~enként egy 22, ill. 23 napos csonka hónapot iktattak be. Ennek megfelelően a közönséges és a szökő~ek hossza a következőképpen váltakozott: 355, 378, 355, 377 nap. Ez a 4 ~es ciklus (tetraeterisz) azonban 1 nappal nagyobb átlagos ~hosszat eredményezett, mint a csillagászati ~, s emiatt a naptári ~ 4 ~enként 1 nappal elmaradt az évszakoktól. A 2. pun háborútól Caesar koráig - mialatt a betoldások végrehajtása a pol. küzdelmek eszközévé vált - az ~hosszak önkényes kezelése miatt a naptár egyre zavarosabbá vált. Rendezésére Julius Caesar teljhatalommal fölruházott konzul Kr. e. 46: dekrétumot bocsátott ki. Rendelete értelmében a naptári ~nek a nap~vel való egyeztetése végett febr. 23. után 23 napot, nov. és dec. közé pedig 67 napot iktattak be, ezért a 708. a.U.c. ~ 445 napos tartama miatt annus confusionis ultimus néven vált ismertté. Ezzel a betoldással sikerült elérni, hogy a 709. a.U.c. ~ ismét jan. 1-vel kezdődjön. A közönséges ~ek hosszát 365, a szökő~ekét 366 napban állapították meg, a betoldás rendszerét azonban nem szabályozták egyértelműen. A Caesar meggyilkolását követő 36 ~ben a szükséges 9 szökő~ helyett a pontifexek 12-t iktattak be, s ez újabb eltéréshez vezetett. A hibát Kr. e. 8: Augustus Octavianus javította olymódon, hogy Kr. e. 8-Kr. u. 4: 12 ~re megtiltotta a betoldást, a későbbiekre pedig 4 ~enkénti szökő~et írt elő. A julián ~ (hossza: 365,25 nap) használata a császárkorban elterjedt az egész róm. birod-ban, majd a ker. kk-nak lett egységes időmértékévé (csaknem egész Eu-ban, É-Afrikában és Kisázsiában), sőt egyes eu. államokban (pl. Bulgária, Románia, Görögo.) a 20. sz. elejéig fennmaradt. - 6. A keresztényeknél. - A. Gregorián. A julián ~ és a csillagászati ~ közötti 11 perc 14 mp eltérésből származó naptári eltérések megszüntetésére XIII. Gergely 1582. II. 14: Inter gravissimas kezdetű bullájával →naptárreformot rendelt el. Ennek eredményeként - 400 ~ alatt 97 szökőnap beiktatásával - a korábbinál 25-ször jobb értékű megegyezés jött létre a csillagászati ~ és a közepes naptári ~ között. Egy gregorián ~ átlagos hossza: 365,2425 nap. A csillagászati ~ hosszával szemben még mindig fennálló csekély különbség (0,0003 nap) csak 3323 ~ eltelte után tesz ki egy teljes napot. - B. Új-julián. Az 1923. V-VI: Isztambulban tartott összortodox konf. megvitatta és - az autokefál egyh-ak döntő többségének egyetértő véleménye alapján - jóváhagyta az ún. új-julián naptár fakultatív bevetését. A Milutin Milanković (1879-1956) horvát csillagász által kidolgozott új-julián naptár szerint 900 ~ alatt 218 szökő~et kell beiktatni, következésképpen az új-julián ~ közepes hossza: 365,242222 nap, ami csak 0,000023 középnappal lépi túl a trópikus ~ hosszát. A trópikus ~nek mindmáig ez a legpontosabb naptári közelítése: 43.500 ~ után eredményez 1 napos eltérést. - C. Kopt. A kopt ker-ek időszámítása mindmáig a julián ~re alapozott. Az ~ hossza: 365,25 nap, de szerkezete az egyiptomi mozgó ~hez hasonló: tizenkettő 30 napos hónapra van fölosztva, amihez 5 (a négy~enkénti szökő~ekben pedig 6) epagomena napból álló ún. kis hónap járul. - D. A kánonjogban használatos kánoni ~ (annus canonicus) tekintet nélkül a szökő~ekre 365 napból áll. →jubileumi év, →egyházi év, →szombatév, →szentév, →évkezdet, →időszámítás, →naptár, →újév T.J.P.

Kirschbaum II:363. - Ált. művek: Ginzel, F. K.: Handbuch der mathematischen und technischen Chronologie. 1-3. Leipzig, 1906. - Ekrutt, J. W.: Der Kalender im Wandel der Zeiten. Stuttgart, 1972. - Seleschnikow, S. I.: Wieviel Monde hat eine Jahr? Kleine Kalenderkunde. Leipzig, 1981. - 1. JNES 1942:396. (O. Neugebauer: The Origin of the Egyptian Calendar) - Parker, R. A.: The Calendars of Ancient Egypt. Chicago, 1950. - 2. Dubberstein, W. H.: Babylonian Chronology 626 B.C.-A.D. 75. Providence, 1956. - Neugebauer, O.: Egzakt tudományok az ókorban. Bp., 1984. - 3. WdO 1964-1966:44-47. (Eiss, W.: Der Kalender des nachexilischen Judentums) - IDB I:483, IV:923. - Goudoever, J. van: Biblical Calendars. Leiden, 1961. - Vetus Testamentum 1953:250. (A. Jaubert: Le calendrier des Jubiles et de la secte de Qumran) - BL:401. - 4. Meritt, B. D.: The Athenian year. Los Angeles, 1961. - Mikalson, J. D.: The sacred and civil Calendar of the Athenian year. Princeton, N.J., 1975. - 5. Michels, A. K.: The Calendar of the Roman Republic. Princeton, 1967. - Samuel, A. E.: Greek and Roman chronology. Calendars and years in classical antiquity. München, 1972. - 6. Grotefend, H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Aalen, 1970. - McArthur, A. M.: The Evolution of the Christian Year. London, 1953. - Astronomische Nachrichten 1924:379. (Milankovitch, M.: Das Ende des Julianischen Kalenders und der neue Kalender der orientalischen Kirche) - Bogoszlovszkije Trudü 1971:170. (Voronov, L.: Kalendarnaja problema)

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon




Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2010.03.01. 08:55
Elolvasva
136
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

 
    

  
 
A fórum címe
Módosítás dátuma
Módosító neve
 Vendégkönyv
06.27. 04:53
webmester
 Honlap és dolgai
06.24. 03:46
SzekeresS
 
    


Az embernek önmagáért kell léteznie. Nem áldozhatja fel magát másokért, és másokat sem áldoztathat fel öncélúan, saját érdekei nevében.

(Ayn Rand)



Generálás ideje: 0.44 mp 
Honlapok
www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
Saját kezelésű honlapok, és egy eredeti portálmegoldás összefogó oldala.

Eltévedt időszámítás
A kitalált középkor logikus megoldása.

Szekeres Anna Fotó
Szekeres Anna fotós blogja

Mocsáry Évelőkertészet
Évelő virágok kertészete, kertépítők és viszonteladók számára.

Mlinkó István Általános Iskola, Eger
Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium honlapja

Elektro-Tec, Gyöngyös
Fehér József: FÉG gázkazánok vezérlő elektronikáinak gyártása és javítása. Pótalkatrészek gyártása és javítása

Ősmagyar nyelvek
Nyelvemlékek, hagyományőrzés

Meglátások
Kitalált középkor, térelmélet, sakk világa és meglátások blogja

Eurochess
Elmélet, gyakorlat, tanulás, és amit tudni akarsz a sakkról.

Hevessakk
A Heves megyei Sakkszövetség hivatalos honlapja

Agriasakk
Az egri sakkozók honlapja

Boricsev Oleg
Oleg Boricsev 4 nyelvű honlapja

Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
Mellár Mihály gondolatai a kitalált középkorról.

Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
Mellár Mihály gondolatai a Atlantiszról.

Tomory Gábor Néptánciskola
A Tomory Gábor Néptánciskola több mint húsz éve foglalkozik a gyermekek táncos képzésével egészen óvodás kortól kezdve.

Borostyán Néptáncegyüttes
A Tomory Gábor Néptánciskola rangidős csoportja a Borostyán Néptáncegyüttes. A jelenlegi együttes az egykori Lókötő, Tűzkerék és az Ördögszekér Utánpótlás táncosaiból tevődik össze. 2010 tavasza óta viseli a Borostyán nevet.

Csibészke Néptáncegyüttes
A Csibészke Néptáncegyüttes 2002-ben alakult Gyöngyösön. 2009 nyarán kibővült az egykori gyöngyöshalászi Szemfiles Néptáncegyüttes táncosaival. Az együttest 11-14 éves tehetséges gyermekek alkotják, létszáma huszonhét fő.

Mákvirág Néptáncegyüttes
A Mákvirág Néptáncegyüttes 2005-ben alakult Gyöngyösön. Jelenleg 9-12 éves gyermekekből áll, létszáma harminchat fő.

A gyöngyösi Ringsted utca oldala
Szűkebb pátriánk, városunk különleges jellegzetességgel bíró Ringsted utca oldala.

Évelő növények, évelő virágok
Mocsáry Pál Évelőkertészete, Tárnok

UNIX-időbélyeg kiszámítása
UTC alapú UNIX időbélyeg kiszámítása, története

Egyszerű játékok a sakktáblán
Vegyél egy táblát, pepitát

Szkíta Főnix
Mellár Mihály oldala

The Scythian Phoenix
Mellár Mihály angol nyelvű oldala


Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 13091 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:7
Látogatók összesen 2 alkalommal szóltak a fórum 2 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Kívánchi
Csaklassan
meresz
szandi
baidu